Ozsvald Árpád: Oszlopfő

Alegkisebb legény

rakja így kincseit a gyermek. . Mit adhatsz vissza? ... a kancsó összetört, szárad az ecetfa ága, elfut a krumpliföld, kövek között a víz, híd árnyéka ráhajol, kishalad húzod a porban, feszül a fekete cérna, pitypanggömböcske robban, útra kel százezer ernyő, sárkányok úsznak az égen, tócsában fürdik a felhő, csikók sörénye, a lányok hajában pántlika kéklik, öregek botja a falnál, padlás fekete hűvöse, foghíjas, szúette létra, békák száradó bőre a kútnál, vályúban pihe-vitorla, kezek nyugalma az asztalon III Kazlak rőt kontya — alkonyat, álmok a kerítés tornyain, nem látod már az arcokat, felvillan, mint a gyufa lángja, egy-egy régi szó, mozdulat — sercegve hull az éjszakába. 1978 11