Ozsvald Árpád: Oszlopfő

A nagy sási kígyó

REKVIEM Majd ha a folyók megállnak félúton, a források szája kiapad, és a fák csak úgy állnak egy szál magukban — meztelen; kemény sziklák sírnak a fájdalomtól, csillagok égnek fénytelen. Majd ha a hangyák aludni térnek, bogarak szárnya leszakad, füvek a földre térdepelnek, kapufélfából vér fakad — virágot hajt csontnyelű késem, s fejem felett a holdvilág — vörös arccal az égi réten — keresi tékozló fiát. 1978 113