Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

DALLOS ISTVÁN SZIL V ES Z TER. Azt hazudtak mikor kicsi voltam hogy az újesztendő szele reményt hoz a reménytelenségbe és tisztacsengésű kacagás fakad a lelkek forrásából és szerető sziv áraszt meleget ez estén és boldogság fűti át a didergő lelkeket. Hazudtak nekem mert ez az éj is olyan mint a többi hiába keresek egy meleg zugot hol kacagó gyermekként örülnék az uj holnapnak fázósan didergő lelkemet kíméletlen dér lepte el és ajkamra lehelte a tél minden hidegségét mit bormámor sem melegíthet jel. Most már egy barátom van csak a bánat amióta Szilveszter is megcsalt. Ezt hiába küldöm a többi hűtlen után kitart mellettem. Emlékférgek marnak és lelkembe fájdalom hasogat Értéktelen porszem voltam asszonylelkek csillogó gyémánthegye mellett mely elvakított. De mosolyogjon még a lelkem az utolsó holnapon és annak hagyom majd ezt az utolsó mosolyom aki egyszer régen el akarta hitetni velem hogy nem hazudtak amikor kicsi voltam. 82