Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

ETHEY GYULA A becsület foltja. Szép asszony és illatos virág örök disze marad ennek a rögös porladó földgolyónak. Kényes növénynek azonban jó kertészre van szüksége, különben felfut rá a gaz, melynek árnyékában elsorvad a ragyogó szirom. Tutyi-mutyi kényelmes embernek nem való ékes feleség, akin szivesen pihen meg másoknak szeme. Ilyen fajtájú néhány legény nyiltao bevallja, hogy sohase ^szerződtetne élettársul pompázó leányzót, mert — az örög fog arra folytonosan vigyázni! Valami igazság lenne a dologban; ezt tanúsítani látszik az alábbi história. Az Úrnak 1674. viharos esztendejében módos nyitrai polgár vala Kúszik György uram; volt mit apritani a tejbe, tehát a tapasztalt szomszédasszonyok könnyen hoztak részére feleséget, aki olyan, mint a feslő rózsa. Neve ugyancsak hozzáillett, hiszen Rozinának hivták. Rozina asszony befejezve a mézesheteket, szabadszárnyra kerekedett s egyedül rótta az utcákat, mialatt férjeura boros butykost ültetett a helyére. így szórakozott valójában egyedül, de mégis kettesben az alkohollal. Csillogó őszi napsütésben, mikor a pókhálók fehér szálat húzva úsznak a sárgára válíozott bokrok búsuló levelein, a Sziget felől sétált befelé a városba. Egyik fordulón — amúgy véletlenül — beleütközött Zsámbokréthy Pál uram. Szépszál ember, oldalán ezüstös kard csillog, sárga csizmáján nagytaraju sarkantyú peng. Egyébként nős férfiú, de megrögzött ősi természeténél fogva inkább más asszonyokra mosolyog, mint saját oldalbordájára. Dictum-factum beszédbe elegyedik a két fiatal. Vesz7