Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

Bus Morva mentén árva kis Szakolca Emlékszele még régi vándorodra ? Ki itt tanyázott két keserű évet, És bús ifjúból, bölcs öreg legény lett Ki szelek szárnyán sóhajtottam vissza A Tisza partját vágyó dalaimba. Még a Szakolca melletti szlovák falvak is bekerültek versébe. Ismert verse pl. „A rohateci Máriánál." Szakolcáról különben egy kis regényt is irt Juhász Gyula „Orbán lelke" cimmel. Megjelent a „Holmi" c. kötetében. Erről a regényéről irta annak idején a Nyitravármegye szerkesztőjének a következőket: „Szakolcán két évig voltam tanár. Nagy magányosság és sok szenvedés köt ehhez a kisvároshoz: itt mult el ifjúságom. Valami szláv mélabú lebeg e táj felett, ezzel olvadt Össze az én magyar bánatom. Nagyon messze kerültem a világtól, a hir piacáról, de a a csönd elmélyítette a Jelkemet. Voltak tragikus válságaim és ezeknek visszhangja az „Orbán lelke", ez a kis regény." Rég elhagyta már az új magyar lira e büszkesége Szakolcáí: húsz éve már. Ma, „húsz év múlva", — a költő nagybeteg. A szakolcai poéta elméje elborult s a magyar irodalom e díszét — mikor e soraim irom — szegedi psychiáterek figyelik. De Szakolcát, ezt a kis nyitrai várost, örökre bevéste az új magyar lírába. V. Abban a hatalmas verskoncertben, amelyet a „Nyugat" poéta-gárdája rendezett, képviselve volt futuristátólneoklasszikusig minden modern irány. S épen azért kettős érdeme Kosztolányi Dezsőnek, hogy ebben a káprázatos hangszerelésû lirában, hatalmas szintengerben saját különveretö lírájára annyira fel tudta hivni a 37