Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

tailól Bibliát kap. Gandhi nagy bámulója és életrajztrója, Romain Rolland szerint „Gandhi azt még nem érti meg". Lehetséges, hogy szószerinti értelmét nem fogta fel, viszont való igaz az is, hogy teljesen aszerint é\i további életét. A Bhagavata Gitá is Londonban került kezébe és ennek révén ismeri fel büszkén Kelet nagy tudását és költészetének kimerithetetlen szépségét. 1892-ben tér haza és mint a bombayi főtörvényszék ügyvédje telepszik le. Ott barátkozik össze Dadabhájjal, a hindu nacionalizmus tulajdonképpeni megalapilójával és Gók~ hál professzorral, a hindu nevelés legnagyobb előharcosával, akik jótanáccsal, szelidséggel mérséklik a tüzes Gandhit. Eme tanitás magjai egy nagy lélek televényébe hullottak, hogy ott azután egy hősies elhatározássá érlelődjenek. 1893-ban Délafrikában kezdődött meg Gandhi első akciója. Akkoriban dél Afrikában és Natálban mintegy 150,000 hindu tartózkodott, akiknek életét a fehérfaj adókkal, rendőri kötelezettségekkel, nyilvános sértésekkel, lynchekkel tette tűrhetetlenné. Gandhi védi fajtestvéreit és magát. Mikor megtudja, hogy egy olyan törvényjavaslat van készülőben, mely a hindukat utolsó szabadságjoguktól is megfosztani szándékozik, jogilag mutatja ki ennek a javaslatnak teljes jogtalanságát. Natál és London közvéleménye neki ad igazat. 1904-ben földmivelő koloniát alapit Durban mellett és azt Tolsztoj elvei szerint rendezi be. 1899-ben a búr háború idején hindu vöröskereszt csapatot szervez. Nevét kétszer emliti meg a napiparancs „tűzben tanúsított bátor magaviselete miatt". Az 1904-es johannesburgi pestis alkalmával Gandhi az első, aki a járványkórházakat berendezi. Az 1900-as benszülött lázadásnál is sebesülthordozói élén látjuk, amiért a natáli kormány nyilvánosan mondott neki köszönetet. Életét eközben mind több emberi szenvedés és megaláztatás tarkítja. Börtön, kényszermunka, lynch, 192*