Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

méteres órasebesség. Mi korszerű és divatos emberek megmutattuk, hogy két évezred alatt sem értettük meg azokat az eszméket, melyekért Gandhi koplaló és kálváriáséletű elődei mártírhalált haltak; nem szégyen tehát reánk nézve, ha ugyanolyan varázslatos értelmetlenséggel nézzük Gandhit, mint eleink a biblikus korok vezéralakjait. Ha Róma urai két évezreddel ezelőtt stoikus gőggel, mi műtani felvilágosodottsággal mosolygunk olyan semmivétünő csekélységeken, olyan lelatolhatatlan semmiségeken, mint: eszme. S ha a Sanhédrin szőrszálhasogató írástudói csak vakbuzgó lázitót láttak a mosdatlan Szent Pál apostolban, mit érthetünk meg mi, vérben és húsban tobzódó európaiak Gandhi lényegéből ? Mielőtt elmondanám a kor legnagyobb rejtelmeséről, igaz hittel megirt véleményemet, röviden szemléltetem hosszú szenvedéseinek, — Gandhi valódi életének, — állomásait. Hősünk 1869-ben született India északnyugati részén, Porbenderben, a fehérvárosban. Értelmes, művelt és gazdag család sarja. Nagyapja is, apja is miniszterek voltak. Családja a hinduizmus Dsajn iskolájához tartozik, melynek egyik főelve az Ahinsá = a „nemséríés" elve. Gyermekkorában egy Brahmin neveli, aki a hindu szentiratokat olvastatja vele. Elemi iskoláit szülővárosában, majd a redscoti nyilvános iskolában végzi. A high-schoolt Káthjávárban látogatja és ennek elvégzése után az ahmedábádi egyetemen jogot tanul. Jogász korában már zúgolódik az angol tanítási nyelv ellen, mert emiatt hanyagolta el annyira a Sanskrit idiómákat, hogy az Upanisádokat és Védákat csak angol fordításban olvashatja. Node hiszen, ha nem is érti meg teljesen a sanskrit idiómákat, lelke és teste még érintetlenül sanskrit maradt. Még nem töltötte be huszadik évét, amikor jogi tanulmányainak tökéletesítése végett Londonba ment és ott négy évet töltött. Londoni bará191*