Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

meg nem keresztelik az újszülöttet, a gonosz szellem elcserélheti a gyermeket. Az elcserélt gyermeket „VÁL­TOTT GYEREKNEK" nevezik, aki sok bajt és rosszat hoz a házra és a ház népére. Ősrégi palóc mese külön­féle változatban szól a váltott gyerekről, kinek létezésé­ben az öregebb palócok ma is rendületlenül hisznek. A keresztelésnél megmaradt az a régi babonás szokás hogy ha elsőnek egy férfi lépi át a ház küszöbét, el­veszik a kalapját, melyet ki kell váltania. Az asszony­látogatónak viszont a „keszkenőjét" veszik el és csak akkor adják vissza, ha kiváltja. A kiváltásnak különféle módjai vannak. Karácsony és szilveszter estéjén a leányok a ba­bonák sorának hódolnak. Az ólomöntés babonája a következőképpen történik : Pléhkanálba kis darab tiszta ólmot helyeznek, melyet láng felett olvasztanak meg, majd hirtelen hideg vizbe öntik. Az ólom sajátságos alakzatot kapva keményedik meg. Ebből igyekszik ki­olvasni a babonás leány annak a képét, aki jövendő élettársa lesz. Az eladó leány arcát karácsonykor mézzel kenik be, hogy kapós legyen. A karácsonyi mákosgubából a házőrző kutyának is adnak a leányok, majd ráijesztenek és kikergetik a házból. Abból az irányból várják a vőlegényt, amerre a kutya futott. Az eladósorban levő leány a szent esti vacsora alatt kiszalad a pitvarba, felnyalábol egy köteg vékonyra aprilott fát és szívszorongva olvassa az apró hasáb­kákat. Azt tartja, ha páros számú fa került a kezébe, a következő karácsonyig főkötő alá kerül, ellenesetben leány marad. Háttal állva az ajtónak, feje fölött az ajtó irányába hajitja papucsait. Ha a papucsok orrukkal az ajtó felé estek, egy éven belül, mint asszony kerül ki a házból. Tizenkét apró cédulára férfi keresztneveket ir fél, 162*

Next

/
Thumbnails
Contents