Nyitott könyv. Prágai magyar költők lírai antológiája (Prága. Új Munka, 1930)

Győry Dezső - Számvetés

Nyitott Köny v Számvetés Míg szájszögünkön sírás ténfereg, nehéz guny guggol vagy mosoly lapul, és ceruzánkat a tükör előtt hegyezgetjük a művészet alá, tántorgó lábbal jár az éjszaka, mint hibbant agyú kormos óriás, célunkba torló istenítéletnek pihegő falvon, dermedt városon, ahová tipor, nem nő fű nekünk. Hej, pajtások, nem babra megy a játék, nem szándékokról van itt a beszéd, nem is a módról, hogy ki tudja szebben kiteregetni a maga baját a bánatucca rőt sövényein vagy a rótt sorok ruhakötelén, — jön egy nagy szél, és úgy lerázza őket, akár az est a soksok tarkabarka felhőrongyot ledobálja az égről. Bőgnek az éhes szájak : kenyeret ! tüzelnek a kiszáradt szemek : könnyet ! s száz csetlőbotló láb dobol : utat ! irányt ! megváltó, rozsdátlan hitet ! vezényszót szomjaz minden hadsereg s uj zászlók suhanását rémlí fönn erőtadó friss vágyra tikkadozva, s gyúlt álmukban már dübörögve fordul jobb ut hasán a világ kereke. Halottak lesznek a mai urakból, pattant buborék a jelszók nyoma. a múlt orcáján csak szeplők leszünk s aljazó szalma trófeumaink, — de kiint a falvak, városok s az éhség s apadtra kínzott szemgolyók fölött tovább huhog sakálos éccakánk pajtás, mit ér, ha ennek a nyomornak nem adtunk többet, mint magunk vagyunk ? ! 70