Nyitott könyv. Prágai magyar költők lírai antológiája (Prága. Új Munka, 1930)

Vozári Dezső - Életrajzok

A Nyitott Könyv költői: Darvas János: született 1891-ben Ipolymagyarin (Nógrádmegye). Iskoláit Losoncon végezte, Debrecenben, Kolozsvárt bölcsészetet hallgatott, A háború elején orosz hadifogságba került s csak 1922-ben került haza. 1925-től újságíró. — A lefojtott líra költője, nem eszmék, de idegállapotok sodorják, misztikumokra hajló lélek, verseit nyelvi tisztaság és fejlett formaérzék jellemzik. — ,,A csönd felé" Versek

1. (Losoncz, 1910); „Szerelmes Szonettek". Versek (Igló, 1923); „Elsülyedt világ". Versek (Prága, 1929). G y 6 ry Dezső: született 1900-ban Rimaszombatban (Gömörmegye). Iskoláit ugyanott végezte; jogot, Budapesten filozófiát hallgatott. Németországban Kereskedelmit végzett. 1920 óta ujságiró, hosszabb időt töltött Olaszországban. A szlovenszkói magyar fiatalság szellemi mozgalmaiban vezető szerepet vitt. — A kisebbségi magyar lélek ltegmélyebbf^megszólaltatója a magyar lírában. Költészete, mely férfias erejével és túlfűtött eszmegazdagságával tiíinik ki, különösen az u j magyar generáció megmásult mentalitásában hatott és kapott visszhangot. — „Hangulatok", Próza és vers (Pozsony, 1921); „Százados Adósság", Versek, (Losoncz, 1924); „A Láthatatlan Gárda", Versek (Rimaszombat, 1927); „Ujarcu Magyarok", Versek (Berlin, Voggenreiter 1927). Szenes Erzsi: született i905-4}en Rajeczen (Tflencsén megye). Iskoláit Pozsonyban és Budapesten végezte; 1925 óta ujságiró. — A női, speciálisan a leányiélek nyílt őszinteségü líráját fejezi ki verseiben maradéktalanul. Modern, anélkül, hogy nőiességét feladná. A legismertebb és legelismertebb költőnőnk. — „Selyemgombolyag", Versek (Kassa, 1924); „Fehér kendő", Versek (Budapest, Génius, 1927). Vozári Dezső: született 1904-ben Iglón (Szepes megye). Iskoláit Iglón, Kassán, Miskolczon végezte. Bécsben és Prágában orvostanhallgató volt. 1927 óta ujságiró. — A mai európai ember és az imponderáíbiliákba menekülő szkepszis művészi kifejezője. Verseiben groteszkül keveredik a reális valósáig és a költői vizió. Legvirtuózabb formamüvészünk. — „Fekete zászló", Versleik (Kassa, 1921.