Nyitott könyv. Prágai magyar költők lírai antológiája (Prága. Új Munka, 1930)

Vozári Dezső - Az alvó család balladája

Vozári Dezső Az alvó család balladája A mahagóni-sífonéron négy potrohos köcsögben alszik a tej Alszik a tej s csendbe pottyanva alszik a ház is. Csak a pók dolgozik éberen. Az ágy alatt cincog egy kiéheztetett egér s az ágy felett védangyalok szelleme lebeg súly talan, mint a fájdalom. Fájdalom! Mi kell, ha kell ? S ha kell, az Istennel perelj ! Délszaki pálma haldoklik a sötétben ; kódorgó légy hárfája muzsikál altatót, álmosat. Egyedül az állatok léteznek most, alszik az ember s a tárgyak, alszik a tej, a szappan, az aszpirin meg a jószagú kalodont. Kerti földben hízik a répa, langyos eső hull az egekből, áve világtalan világ. Piszkos és üres a tér, a fasoron át egyetlenegyszer hallszanak léptek ; fáradtan baktat hazafelé, nagy táskájával hóna alatt, az okleveles szülésznő. A ház urának horkolását is hallani, hallali! hallali! A padló reccsen az éjben, arcátlan molyok a zsakettet emésztik. Egyenletesen lélegzik Jancsika, fantasztikus madarak szállnak álmai horizontján, sohse láiott színeket észlel ; óriás dinamó hajtja e világot, az izgatott bankárt, a császárt, a békés szántóvetőt, az ember nemes szerveit, a szívet s a fáradhatatlan tüdőt. Ne jajgass, ha lila röhejjel jön a goromba reggel s tarka keleti szőnyegeket porolnak majd az udvaron a szerelmetes cselédek, 115 8*