Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

90 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS emberünk az újabbkori magyar kultúra megteremtésében erősen részt vett, és akik a múltban is büszkén vallottuk magunkat magyaroknak, nem azért va­gyunk magyarok, hogy akár Gömbösnek, akár pedig bárki másnak tessünk, hanem azért, mert mások nem lehetünk. Mi a magyar nemzet testének egy része vagyunk, és a nemzet testéről minket senki le nem szakíthat ha pedig magunk tagadnók meg magyarságunkat, az becstelenség volna." 5 A felvidéki zsidóság egy része tehát öntudatosan vallotta magát magyarnak, vállalva ezzel a kisebbségi magyar sors minden hátrányát A népszámlálás előtt, de a későbbiekben is többször előfordult hogy a zsidó vallású magyarok közül sokan rendíthetetlen hűséggel és minden körülmények között kitartottak magyar nemzetiségük mellett Ezek büszkén hangoztatták, hogy a nemzeti hovatartozás szerintük nem faji kérdés, hanem „csakis belső öntudat és kul­túrközösség kérdése". 5 3 A népszámlálási előkészületekkel kapcsolatban tehát elmondható, hogy azok sok tekintetben egy zajos választási korteshadjárathoz voltak hasonla­tosak. Mind a többségi nemzetek, mind a nemzeti kisebbségek részéről folyt a propagandaháború; a többségiek a nemzeti terjeszkedés reményében indul­tak hódító rohamra, a kisebbségek pedig igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy etnikumuk, népi állományuk megbonthatatlan egységbe ko­vácsolódva eredményesen állja ki a nagy nemzeti erőpróbát

Next

/
Thumbnails
Contents