Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
88 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS Várható volt tehát, hogy a számlálóbiztosok hada döntő rohamot indít a szlovák főváros statisztikai meghódítása érdekében. A cseh lapok és közvélemény hangja némileg visszafogottabb volt a népszámlálás nemzetiségi elvárásait illetően; a cseh, illetve „csehszlovák" nemzeti pozíciók megerősítésének vágya és reménye azonban ott lappangott a csehek kebelében is. A mindenütt hangoztatott választási jelszó a következő volt: „A népszámláláskor valamennyien frködjetek nemzetünk érdekei felett!" („Všichni bdéte pfi sčítání lidu nad zájmy našeho národa!" 4 8 Nyugtalanító hírek, értesülések a legmagasabb hivatalos körökből is tucatszám szivárogtak ki a nagy izgalommal várt népszámlálás lebonyolításának esetleges manipulációjával kapcsolatban, s ezek közül jónéhány valóban komoly aggodalomra adott okot Ebből néhányat a magyar pártok sajtója is nyilvánosságra hozott. A magyar pártok vezető politikusai például november közepén arról is tudomást szereztek, hogy 1930. október 16-án a belügyminiszter a népszámlálásra vonatkozó titkos utasításokat küldött a Szlovákiai Országos Hivatal elnökének. Az említett bizalmas levél a magyar vezetők értesülései szerint többek között a következő „eligazítást" tartalmazta: „A népszámláló funkcionáriusok kinevezésénél irányadó elvnek kell lenni, hogy az államhűségi szempontból teljesen megbízható és csehszlovák nemzeti szempontból is megbízható egyének kapjanak megbízást. Különösen nagy gond fordítandó azon járásokra, amelyekben kívánatos a csehszlovák elem megerősödése." 4 9 E hír hitelességét tudakolandó Törköly József képviselő 1930. november 29-én interpelláció formájában kérdést intézett a prágai kormányhoz, amely arra néhány napon belül valóban reagált is. A belügyminiszter természetesen a leghatározottabban cáfolta a népszámlálással kapcsolatos bárminemű titkos utasítás létezéséL 5 0 December 2-án, tehát éppen a népszámlálási munkálatok indulásának napján, a sajtó újabb botrányos esetről számolt be. 1930. november 24-én ugyanis az ógyallai járási főnök rendeletéből a Komárom megyei Udvardon oktatást rendeztek a járás vegyes, szlovák—magyar jellegű községeibe kinevezett számlálóbiztosok részére, s ott a járási főnök kiküldötte állítólag egyszerűen megszabta, hogy az egyes vegyes nemzetiségű községekben hány százalék magyart kell majd összeírni. Megállapította például, hogy Koltán legfeljebb 10, Jászafalu és Csehi községekben 5—5, Szemere és Baromlak községekben pedig még ennél is alacsonyabb százalékarányú magyarságot szabad csak feltüntetni. 5 1
