Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
82 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS népszámlálásnak elsősorban politikai, nem pedig tudományos jelentősége van. A kisebbségi jogok ugyanis Csehszlovákiában az egyes nemzeti kisebbségek számbeli erejének függvényei. A kisebbségi nyelvek használata például csak ott biztosított, ahol az adott kisebbség eléri a húsz százalékos arányt „Minden magyarnak tudnia kell kötelességét — fejtegette az idézett vezércikk —, amely tíz év tapasztalata után jól felfogott érdeke: A magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű lakosság vallja magát a népszámláláson magyarnak, semmiféle rábeszélésnek, kapacitálásnak ne engedjen, hanem tartson ki sziklaszilárdan amellett, hogy magyar." 3 0 A népszámlálás elpolitizálását és a népszámlálási statisztikák kisebbségellenes kiaknázásának tényét a kellő objektivitással rendelkező Emanuel Rádi, a prágai Károly Egyetem professzora, az európai hírű cseh tudós is nyíltan elismerte. Rádl professzor a Prágai Magyar Hírlap egyik munkatársával 1930. november 28-án folytatott beszélgetésében világosan kifejtette, hogy nézete szerint a csehszlovákiai népszámlálások nem tudományos szempontok alapján végrehajtott hiteles felmérések, hanem politikai törekvések alátámasztásául szolgáló aktusok, s mint ilyenek tág teret engednek a különféle befolyásolásnak és hangulatoknak, és lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek számának hatékony statisztikai csökkentését. 3 1 A magyar pártok sajtója cikkek sorozatával igyekezett felvilágosítani a magyar lakosságot a népszámlálással kapcsolatos állampolgári jogairól és nemzeti kisebbsége iránti kötelességeiről. Nyilvánvaló, hogy e cikkek végkicsengése mindig az volt, hogy a magyarok vallják magukat következetesen mindig és mindenütt magyar nemzetiségűeknek, és ügyeljenek az összeírási ív nemzetiségi rovatának hibátlan, a valóságot tükröző kitöltésére. „A nemzetiséghez való tartozás mindenkinek legszentebb egyéni joga" — oktatta ki olvasóit a Prágai Magyar Hírlap egyik novemberi vezércikke. — „Abba őt befolyásolni senkinek nem szabad, és minden ilyen kísérlet szigorúan büntetendő cselekmény. Minden magyar nemzetiségű bátran és szabadon vallja magát magyarnak az élet minden körülményei között, így elsősorban a népszámlálás alkalmával, amikor különösen fontos a nemzetéhez való ragaszkodás, mert minden egyes nemzetiségi vallomás kihat az egész magyarság életére. A nyelvijogok szabad gyakorlása ugyanis minálunk százalékos arányhoz van kötve." 3 A magyar pártok vezetői természetesen már eleve számoltak a számlálóbiztosok, revizorok és politikai hatóságok magyartalanító törekvéseivel, azért erre a veszélyre is igyekeztek felkészíteni a magyar lakosságot. A magyar pártok
