Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
AZ ELŐKÉSZÜLETEK 79 Az egész csehszlovákiai magyar társadalom rendkívül fontos eseménynek tartotta a decemberi népszámlálást, mivel mindenki kellőképpen tisztában volt annak jogokat biztosító, illetve azokat megszüntető kihatásával. Ezért a magyar politikai pártok érdeklődése már 1930 nyarától különös figyelemmel összpontosult a sorra kerülő népszámlálásra. E pártok vezető politikusai, parlamenti képviselői, valamint a pártok sajtója igyekeztek mindent elkövetni annak érdekében, hogy a kisebbségi magyarság valamennyi rétege kellő nemzeti öntudattal felvértezve állja ki az 1930 decemberében sorra kerülő megmérettetést A magyar pártok parlamenti képviselői 1930 őszén megalakították a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottságát, amelynek elnökévé Törköly József magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőt választották. A magyar pártok jogvédő bizottsága megalakításának gondolata 1930. október l-jén vetődött fel először a kárpátaljai magyar pártok szövetségének Beregszászon megtartott ülésén. A tervezett jogvédő bizottság lett volna hivatott összegyűjteni a csehszlovákiai magyarság konkrét politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és egyéb panaszait 2 6 Általános jogvédő bizottság létrehozására egyelőre nem került sor, helyette azonban megalakult a sokkal időszerűbb Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága, amely már a népszámlálás tényleges lebonyolítása előtt tiltakozott annak tervezett végrehajtási módja ellen. Törköly József képviselő 1930. október 20-án a képviselőház költségvetési bizottságának vitájában fejtette ki a magyar pártok álláspontját a népszámlálással, valamint a csehszlovák kormány általános nemzetiségi politikájával kapcsolatban. Többek között kijelentette, hogy szerinte Csehszlovákia „egy teljesen kifejlett rendőrállam", amelynek egyik burkolt célkitűzése a nemzeti kisebbségek beolvasztása, és ezáltal a „csehszlovák nemzeti állam" fikciójának megvalósítása. Terjedelmes beszédének érdemi részében Törköly a közelgő népszámlálással foglalkozott. Kitért az 1921. évi népszámlálás szerinte igazságtalan lebonyolítási módjára, a számlálóbiztosok visszaéléseire, valamint az egész eljárásban megnyilvánuló nemzetpolitikai célzatosságra. „Az 192l-es népszámlálás erőszakos hatalmi népszámlálás volt — szögezte le Törköly József képviselő —, amely nem állja ki a becsületes és tudományos kritikát. És nekünk most erre azért kell rámutatnunk, hogy igazoljuk abbeli aggodalmunkat, hogy az 1930-as népszámlálás is ilyennek készül, s becsületes önvédelemmel törekedjünk arra, hogy a fenyegető visszaéléseket mentől kisebb
