Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

76 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiség—anyanyelv kérdéséhez Dobroslav Krejčí egyetemi tanár is hozzászólt s pontosan úgy, mint 1920-ban, most is a Boháč-féle elmélet ellen foglalt állást Krejčí továbbra is azt a nézetet vallotta, hogy a számlálóbizto­soknak közvetlenül a megszámláltak nemzetiségét kell majd kérdezniük, és bevallásukat feltétel nélkül el kell fogadniuk, függetlenül azok anyanyel­vétől. 1 9 Antonín Bohác kitűnő logikával érvelt Krejčí elmélete ellen. Többek között arra is hivatkozott hogy közvetve a Csehszlovák Köztársaság törvényei is feladatává teszik a népszámlálás végrehajtóinak a lakosság nyelvi megoszlá­sának felmérését ugyanis annak ismerete hiányában lehetetlen volna a 122/1920. sz. tc., az ún. nyelvtörvény végrehajtása. Krejčínek adott válaszában Boháč kifejtette, hogy szerinte a nemzetiség és az anyanyelv két különböző fogalom, s ezek tudományos szempontból nem téveszthetők össze egymással. Ezért az volna a legkézenfekvőbb megoldás — érvelt Boháč —, ha a nép­számláláskor külön rovatban tüntetnék fel a megszámláltak nemzetiségét és külön rovatban azok anyanyelvét. Amennyiben azonban ez nem így történik, akkor véleménye szerint a nemzetiséget az anyanyelv alapján kell megálla­pítani, mivel leginkább ez a módszer van összhangban az állam törvényho­20 zásának szellemével. • • * A kormány 1930. június 26-án fogadta el a 86/1930. sz. kormányrendeletet, amely 32 paragrafusban rögzítette és foglalta össze a népszámlálás lebo­nyolításával kapcsolatos gyakorlati teendőket. A kormányrendelet 1. parag­rafusa a népszámlálás eszmei időpontját határozta meg, amelyet 1930. de­cember 1-jéről 2-ra virradó éjszaka éjféljére helyezett. Az 5. paragrafus kimondta, hogy a számlálóbiztosokat és számlálórevizorokat a járási hiva­talok nevezik ki, és munkájukra is azok felügyelnek. A kormányrendelet 6. paragrafusának első bekezdése azt szögezte le, hogy a népszámlálás részben számlálóívekkel, részben összeírási ívekkel történik, tehát hasonlóképpen, mint 1921-ben. Annak meghatározása, hogy hol alkalmazzanak számláló-, illetve összeírási íveket, az az illetékes csehországi, morvaországi, szlovákiai, kárpátaljai országos hivatalok jogkörébe tartozik. A számlálóíveket az 1921. évi gyakorlatnak megfelelően maguk a megszámláltak töltik ki, az összeírási ívek kitöltésére azonban csakis a számlálóbiztosok jogosultak. A 11. paragrafus kimondta, hogy hamis adatok tudatos bemondása vagy a népszámlálás szándékos zavarása a járási hivatalok által 10 000 koronáig terjedő pénzbírsággal, illetve három hónapig terjedő elzárással büntetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents