Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

AZ ELŐKÉSZÜLETEK 73 jelentőségű aktus, hanem elsőrendű politikum" — mutatott rá a magyar pártok központi napilapja. „Ennek tekintik s ekként kezelik a kormányzat és közigazgatás tényezői s a többségi nemzet politikai pártjai, ekként kell a kisebbségeknek is felfogniok." 1

1 A csehszlovák közvélemény és sajtó egy része — amint azt már jóelőre sejteni lehetett — egyöntetűen és nyíltan elvetette a nemzetiségi hovatartozás megállapításának az Állami Statisztikai Tanács által kidolgozott alapelveit. E lapok érvelésének logikája abból indult ki, hogy a Csehszlovák Köztársaság „nemzeti" jellege sokkal inkább kidomborítható lesz, ha a megszámlált nemzetiségi bevallását nem kötik szigorúan az anyanyelvhez, illetve a legtökéletesebben beszélt nyelvhez. A Národní politika 1930. február 9-i száma azt fejtegette, hogy a nemzetiség és az anyanyelv, illetve legjobban beszélt nyelv összekapcsolása hátrányos a c se he kre és szlovákokra nézve, mivel közöttük szép számmal vannak olyanok, akik bár csehszlovák öntudatúak, de azért jobban beszélik a német, illetve magyar nyelvet Ezeknek egy része a népszámláláskor — úgymond — elveszhet a „csehszlovák nemzet" számára, mivel nyelvi hovatartozásuk alapján németnek, illetve magyaroknak jegyezhetik be őket A Národní politika cikkírója azt is helytelenítette, hogy a zsidó nemzetiséget héber vagy jiddis anyanyelvhez kössék. A nyelvi hovatartozás alapján ugyanis a szlovákiai és kárpátaljai zsidók többsége magyar, esetleg német nemzetiségűnek fog jelentkezni. A lap szerint azonban ezáltal veszedelmesen megnőne a magyarság százalékaránya ezekben az országrészekben, ami pedig egyáltalán nem kívánatos.

1

2 Hasonló gondok aggasztották a Národ c. lapot is. Február 13-i vezércikkében szinte szóról szóra megismételte a Národní politika néhány nappal előbb kifejtett fenntartásait a nemzetiség felvételének elveivel kapcsolatban. Ha a nyelvi hovatartozás lesz a nemzetiség meghatározásának kritériuma — fejtegette a lap —, akkor sok csehszlovák öntudatú, de német vagy magyar nyelvi környezetben élő személy vész majd el a „csehszlovák" nemzet számára. A zsidó nemzetiségnek pedig a héber vagy jiddis nyelvvel való azonosítása a Národ szerint is azt jelentené, hogy Szlovákiában és Kárpátalján, tehát a volt magyar területeken a zsidók többsége — a tényleges nyelvi hovatartozás alapján — magyar nemzetiségűnek jelentkezne.

1 Több cseh és szlovák sajtóorgánum foglalkozott még ezzel a témával, többek között a Moravskoleslezský denník (február 8.), Národní listy (február 14.), Večer (február 17.), Samostatnost (február 21.), Slovák (március 8.) stb.