Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

70 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS társaság napilapjai így aztán 1930. február 6-án már közölhették olvasóikkal a hírt, miszerint az Állami Statisztikai Tanács 1930. február l-jén befejezte a népszámlálás előkészítésével kapcsolatos munkálatait, amelynek eredmé­nyét rövidesen a kormány elé terjeszti jóváhagyás céljából. A CS TI közle­ménye alapján a napilapok a nemzetiség felvételének az Állami Statisztikai Tanács által kidolgozott elveit is nyilvánosságra hozták. 6 Amint az várható volt, a közleménynek éppen ez a része érdekelte leginkább mind a politikai, mind az újságolvasó közvéleményt. A sajtóban az Állami Statisztikai Tanács elvi álláspontjáról pezsgő polémia indult meg, s ez már országos méretekben megadta a kellő nyomatékot az év decemberére tervezett második csehszlovák népszámlálásnak. • • * A közelgő népszámlálás bizonyos tekintetben már 1930 januárjától kiemelt eseményként foglalkoztatta a köztársaság politikai közvéleményét és a napi­sajtót Kormánypárti és ellenzéki, többségi és kisebbségi sajtó egyaránt erre az amúgy is nagy érdeklődésre számot tartó eseményre irányította olvasói figyel­mét A cseh és szlovák lapok az ország „nemzeti" jellegének további erősödését várták a közelgő második csehszlovák népszámlálástól, ezzel szemben a nem­zeti kisebbségek sajtója az egyes nemzetiségek statisztikai visszaszorításának veszélyére igyekezett felhívni a figyelmet A magyar pártok központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap, mindjárt január elején „a népszámlálás évé"-nek keresztelte el az 1930. esztendőt. A lap szerint ez az esemény határozza meg a magyar pártok nemzeti és politikai aktivitásának programját ebben az esztendőben. „A nemzeti erőt, a személyes agilitást, a társadalmi intézmények propagandáját, az ékesszólást és a jó tollat az önérzetet, a bátorságot és a tisztességet koncentrálni kell, hogy a kisebbség minden egyes tagja megtegye kötelességét és tudatosan magyarnak vallja magát" — írta január 9-i vezércikkében a Prágai Magyar Hírlap. A lap cikkírója egyben reményét fejezte ki, hogy az 1930. évi nép­számláláskor a magyarságra nehezedő nyomás nem lesz akkora, mint az 1919. évi szlovákiai népösszeíráskor, illetve az 1921. évi népszámláláskor volt Ha azonban ez mégsem így lenne, „módot találunk rá, hogy a visszaéléseket leleplezzük" — fejtegette bizakodóan a lap vezércikkírója. Véleménye szerint a magyar nemzeti kisebbségnek, de főleg politikai vezetőinek szervezetten fel kell készülniük a magyarság számára oly nagy jelentőséggel bíró nép­számlálásra. „A magyarság árgus szemekkel vigyázni fog arra, hogy a nép­számláláskor ne kurtítsák meg; szervezeteivel mindenütt ott lesz, mindent

Next

/
Thumbnails
Contents