Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása
58 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS A számlálóbiztosok visszaéléseivel kapcsolatban nyújtott be panaszt a kassai zsidó vallású magyarok egy csoportja is, mivel az adatfelvevő biztosok vonakodtak őket magyar nemzetiségűeknek bejegyezni, sőt azt nemegyszer kereken meg is tagadták. A panasztevők többek között felhívták a figyelmet az egyik kassai számlálóbiztos eljárására, aki egy magyar nemzetiségéhez kitartóan ragaszkodó zsidó vallású kassainak nyíltan a szemébe vágta: „Jól néznénk ki, ha azt írnánk be, amit maguk diktálnak." 3 5 A kassai zsidó vallású magyarokra nehezedő nyomás valóban elképesztő volt, mivel az összeíró közegek mindent elkövettek annak érdekében, hogy azok ne a magyarság sorait szaporítsák, hanem a zsidó, esetleg a „csehszlovák" nemzetiség kategóriájába kerüljenek. A magukat magyarnak valló zsidók ellen a számlálóbiztosok és a felettes politikai hatóság szinte bármilyen kihágást és szabálytalanságot büntetlenül elkövethettek. Nagy port vert fel a korabeli sajtóban például Korányi Károly kassai ügyvéd esete. Korányi 1921. február 17-én tanúja volt a házában megjelent és csak csehül beszélő számlálóbiztos ténykedésének, s mivel lakói egy része csak magyarul tudott, tolmácsként segítette annak munkáját. Mi sem természetesebb, minthogy a biztos a magukat magyar nemzetiségűeknek, de zsidó vallásának valló megszámláltakat nem volt hajlandó magyaroknak bejegyezni. A tolmácsként közreműködő Korányi Károly tiltakozott az ilyen jogsértés ellen, mire a kassai ügyészség néhány napon belül vád alá helyezte — nem a törvénysértő számlálóbiztost, hanem Korányi ügyvédet —, mivel ő, úgymond, sértegette és alaptalanul megvádolta a házában ténykedő biztost, továbbá okiratot hamisított és hatóság elleni erőszakot követett el. 3 6 A számlálóbiztosok és revizorok visszaélése, illetve a felettes politikai hatóság rosszindulata vagy cinikus nemtörődömsége az egész Felvidéken elsősorban a magyar nemzetiségűeket sújtotta. Ezeken a volt magyar területeken ugyanis mindenekelőtt a magyarság visszaszorítása volt a cél, s erre minden eszközt elfogadhatónak tartottak. így válhattak aztán az 1921 februrájában megtartott első csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai állampolitikai szempontok szerint felvételezett, kozmetikázott statisztikai kimutatásokká.
