Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása

48 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS törvényhozás a Saint Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés értelmében volt kénytelen biztosí­tani. 2 Tény viszont, hogy az említett kisebbségvédelmi szerződés a népszám­lálás elveire nézve semmilyen utalást nem tartalmazott. Igaz, a háború vége felé magának az emigrációban élő Tomáš G. Masaryknak is voltak olyan elképzelései, hogy a háborút lezáró békekonferencia „rendszabályokat fog ' alkotni egy új népszámlálás keresztülvitelére, amely népszámlálást nemzeti­ségek szerint és a legnagyobb pontossággal kell keresztülvinni", a háború után azonban ilyen közös elvek kidolgozására már senki nem gondolL 3 Az egyes államoknak — a Csehszlovák Köztársaságot is beleértve — semmilyen nemzetközi jogszabály nem tiltotta, hogy népszámlálásaikat olyan elvek sze­rint és oly módon hajtsák végre, amilyenek szerint akarják, illetve amilyeneket saját politikai moráljuk még képes tolerálni. Várható volt tehát, hogy az első népszámlálás lesz a csehszlovák állam első nagy nemzeti erőpróbája. • * * A népszámlálási munkálatok komplexuma a Csehszlovák Köztársaságban há­rom fő részből tevődött össze, s ezek mindegyike más-más szerv vagy intéz­mény hatáskörébe tartozott A művelet elméleti előkészítése az 1920. március 24-én megalakult Állami Statisztikai Tanács feladatává vált 4 A gyakorlati lebonyolításra a prágai Belügyminisztérium, valamint a hatáskörébe tartozó alsóbb közigazgatási szervek voltak illetékesek. A számlálóbiztosok által begyűjtött statisztikai anyag feldolgozása az Állami Statisztikai Hivatal felada­ta volt. 5 Az Állami Statisztikai Tanács mindjárt megalakulása napján, 1920. március 24-én létrehozta egyes szakbizottságait köztük a Népszámlálási Bizottságot (Výbor pro sčítání lidu) is. Az említett bizottság 1920. március 30-án tartotta meg első ülését, amelyen megtette észrevételeit a Belügyminisztérium által már 1920 februárjában kidolgozott népszámlálási törvényjavaslattal kapcso­latban. 6 Az Állami Statisztikai Tanács Népszámlálási Bizottsága 1920. március 30-i ülésén saját soraiból létrehozott egy 7 tagú albizottságot. Ez a szűkebb albizottság újból megbízta 3 tagját a népszámlálás lebonyolítása alapelveinek, valamint a hivatalos nyomtatványok és utasítások szövegének kidolgozásá­val. 7 A Népszámlálási Bizottság elsődleges feladatai közé tartozott annak meghatározása, hogy az elkövetkező népszámláláskor a számlálóbiztosok a megszámlált népesség anyanyelvét vagy nemzetiségét felvételezzék-e. A Nép­számlálási Bizottság 7 tagú albizottságának 3 fős munkacsoportja az anya-

Next

/
Thumbnails
Contents