Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Átrajzolt térképen-kisebbségként - Egy békemű haszonélvezői
EGY BÉKEMŰ HASZONÉLVEZŐI 37 vényének beteljesítését... Külföldi és hazai katonai tetteivel újból kivívta függetlenségét! A mai és az eljövendő generációnak pedig testi és lelki k a tonai készenléttel (kiemelés az eredeti szövegben — P. Gy.) nemcsak megtartania kell, hanem bővítenie is a csehszlovák államot!" 3 3 Ez a túlméretezett optimizmus semmiképpen nem volt helyénvaló, elvégre az igazságtalan békefeltételek végső soron a győztesek táborába tartozó Csehszlovákiának is csak terhére voltak. Amint az kezdettől fogva sejthető és várható volt, megalapozatlan területi nyereségeik az utódállamokat — köztük mindenekelőtt Csehszlovákiát — a győztes nagyhatalmak, elsősorban Franciaország függvényévé tették. A versailles-i békerendszerről általában több előrelátó politikusnak, diplomatának vagy egyszerűen csak reálisan gondolkodó átlagembernek az volt a véleménye a két világháború közötti években, hogy azt „nem az igazság érzete, hanem a gyűlölet és bosszú hozta létre; a győztes antant a legyőzött államokat olyan szigorú és igazságtalan békeparancsokkal sújtotta, hogy ezek a szerződések okvetlenül magukban rejtik egy újabb, az eddiginél sokkal nagyobb világháború csíráit". 4 Jászi Oszkár például a elsők között jósolta meg — még a békekonferencia ülésezése idején —, hogy „ami Párizsban készül, nem világbéke, hanem egy új világháború előkészítése". 3 5 A két világháború közötti években az igazságtalan trianoni határok áthidalhatatlan, súlyos ellentétek forrásává lettek a megcsonkított Magyarország és a területén osztozó utódállamok között. A magyar kormány a körülmények kényszerítő hatására elfogadta ugyan a trianoni békét, igazságtalan döntéseibe azonban soha nem nyugodott bele, s minden eszközzel azok megváltoztatására törekedett. „A sokk, amelyet az akkori magyar társadalom átélt — állapítja meg erről a valóságos nemzeti tragédiáról Romsics Ignác —, mai ésszel és érzelmekkel szinte elképzelhetetlen. Nem volt olyan társadalmi osztály, réteg vagy csoport, amely a trianoni határokba belenyugodott volna, s nem volt olyan politikai párt, amely ne követelte volna a revíziót." 3 6 Trianon sokkhatása évtizedekre a magyar lelki alkat egyik domináns meghatározójává vált, sőt hatása napjaink megváltozott politikai és társadalmi viszonyai közepette is érezhető. Trianon hosszú távon nemcsak a legyőzött és megalázott magyarság, hanem a győzteseknek számító utódállamok, sőt egész Közép-Európa számára tragikus következményekkel járt, és a térség permanens destabilizációs tényezőjévé vált.
