Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Átrajzolt térképen-kisebbségként - Népösszeírás államérdekből

NÉPÖSSZEÍRÁS ÁLLAMÉRDEKBŐL 31 akció csak néhány hónap elmúltával, 1919 augusztusában válhatott ismét időszerűvé. A Srobár-féle minisztérium ekkor új terminust tűzött ki, s az összeírás eszmei időpontját 1919. augusztus 20-a éjféljében határozta meg. Az összeírási munkálatokat 1919. augusztus 2l-e és 31-e között, tehát tíz nap alatt kellett lebonyolítani.

1

7 Az 1919 augusztusában megtartott népösszeírás teljesen váratlanul és készületlenül érte Szlovákia lakosságát. Egyes helyeken az összeírást úgy értelmezték, hogy az egyben népszavazást is jelent bizonyos területek hovatartozásának eldöntése érdekében. Más helyeken viszont olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy az összeírást a nem államalkotó, tehát nem „csehszlovák" nemzetiségű népesség nyilvántartásba vétele és majdani kitoloncolása érdekében rendelték el.

1

8 Az 1919 augusztusában megtartott népösszeírás idején Szlovákiát, s az akkorra már szintén csehszlovák fennhatóságú Kárpátalját elválasztó tartományhatárok helyenként eltértek a később végérvényesen megállapított határvonaltól, illetve 1919 augusztusában még néhány, a későbbiek folyamán Kárpátaljához tartozó helység is Szlovákia részének számított, így a népösszeírást azokban is végrehajtották, adataik pedig benne foglaltattak az összeírás eredményeit 1920-ban közzétevő statisztikai kiadványban.

1

9 A későbbi retrospektív kimutatások azonban már Szlovákia véglegesített területét vették alapul az 1919. évi népösszeírás statisztikájának ismertetésekor, ezért az 1920-ban közzétett adatok némi korrekcióra szorultak. Az utólagosan véglegesített hivatalos adatok szerint Szlovákia lakossága 1919 augusztusában 2 923 214 fő volt. Ebből 1 954 446 fő (66,86 százalék) vallotta magát szlovák és cseh nemzetiségűnek — a statisztikai kimutatás közös rovatban „csehszlovák" nemzetiségűekként tüntette fel őket —, 689 565 (23,59 százalék) volt a magyar, 143 466 (4,91 százalék) a német, 81 332 (2,78 százalék) a rutén és 54 405 (1,86 százalék) az egyéb nemzetiségűek száma és százalékaránya.

2

0 A magyarság abszolút száma és százalékaránya Szlovákiában az 1919. évi népösszeírás statisztikai adatai szerint máris erősen visszaszorulóban volt A magyarság mellett azonban a német és a rutén nemzeti kisebbség száma és aránya is csökkenést mutatott. Növekedés csupán az államalkotó „csehszlovák" elem körében volt tapasztalható. Az 1910. évi népszámlálás 1 694 268 (57,89 százalék) szlovák és cseh lakosa helyett az 1919. évi összeírás már 1 954 446 (66,86 százalék) „csehszlovákot" mutatott ki Szlovákiában. Amíg tehát a magyarság statisztikai vesztesége 206 706 fő volt — a németeké