Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Átrajzolt térképen-kisebbségként - Néhány közismert adat

NÉHÁNY KÖZISMERT ADAT 25 nyomó többsége összefüggő magyar nyelvterületet alkotott, s néhány kevertebb szakasztól eltekintve aránylag mindenütt tisztán elhatárolódott a szlovák, illetve a rutén etnikumtól. Az impériumváltás idején a magyar többségű helységek mellett azonban a Felvidéken jelentős volt még a vegyes, de azért 20—50 százalék magyar anyanyelvű lakosságot is kimutató, nem egy esetben relatív magyar többségű helységek száma is. A 844 magyar többségűn kívül ekkor még 203 iiyen jellegű helység volt ezen a területen. Ezek részben a magyar etnikai tömbön belül, részben annak perifériáján helyezkedtek el, számuk azonban a zárt szlovák, illetve rutén etnikumon belül sem volt elhanyagolható, annál is inkább, mivel itt többnyire éppen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet központjait jelentő városokról volt szó.

6 Vegyük most részletesebben szemügyre az 1910-es magyar—szlovák, illetve magyar—rutén néprajzi határt nyugatról keletre haladva! A néprajzi választóvonal a következő megyék területén húzódott: Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa. Esztergom, Győr és Komárom megyék Csehszlovákiához került részei a magyar etnikai tömbön belül helyezkedtek el, míg Trencsén, Turóc, Árva, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros és Máramaros megyék már kívül estek az összefüggő magyar nyelvterületen. A magyar többségű terület határát nyugatról keletre haladva a következő helységek jelölték: Pozsony megye: Vereknye, Éberhard, Cseklész, Magyarbél, Németbél, Szene, Pozsonyboldogfa, Réte, Magyargurab, Németdiószeg, Magyardiószeg, Kismácséd, Nagymácséd, Vága; Nyitra megye: Királyi, Vághosszúfalu, Vágvecse, Tornóc, Tardoskedd, Nyitrakiskér, Nyitranagykér, Berencs, Nyitranagyfalu, Nyitracsehi, Babindái, Alsóbodok, Pográgy, Nyitragerencsér, Nyitra, Nyitraegerszeg, Lajos, Vicsápapáti, Menyhe, Béd, Zsére, Ghymes; Bars megye: Barslédec; az etnikai határ itt ismét visszakanyarodott Nyitra megyébe: Kolon, Nyitrageszte, Nagyhind; Bars megye: Zsitvaújfalu, Tajnasári, Mohi, Kiskoszmány, Újbars, Léva; Hont megye: Horhi, Hontvarsány, Csánk, Bori, Szántó, Hévmagyarád, Gyügy, Mere, Palást, Ipolyfödémes, Ipolynyék, Gytirki, Sirak, Szelény, Dacsókeszi, Csáb, Lukanénye; Nógrád megye: Ebeck, Kiskürtös, Zsély, Óvár, Galábocs, Bussa, Felsőzellő, Tőrincs, Vilke, Jelsőc, Gács, Losonc, Losoncapátfalva, Pinc, Kétkeresztúr,