Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Kitekintés

132 KITEKINTÉS lakosság homogenizálódásában. „A nemzetiségi beolvadás, amíg az önkéntesen történik, haladó jelenség, mivel egyszerűsíti a nemzetiségi szerkezetet, elősegíti a nemzetek kölcsönös gazdagítását és közeledését, valamint megteremti a nemzetek majdani összeolvadásának feltételeit" — fejtegette 1966-ban a Demografie című szakfolyóirat egyik tanulmánya. Az idézett írás szerzője azt is leszögezte — vitathatatlanul helyénvalóan —, hogy „a szocialista Csehszlovákia nemzetiségi politikája lehetővé teszi a nemzetiségek gyorsabb közeledését, illetve asszimilációját, mint az a múltban volt". Amennyiben a kölcsönös közeledést — a jeles szerzővel együtt — mi is az asszimilációval azonosítjuk, akkor elmondhatjuk, hogy bizony az ilyen „közeledés" igencsak kézzelfogható valóság volt a nemzeti kisebbségek számára. Csaknem újabb tíz év elteltével, 1970. december l-jén került sor Csehszlovákiában a következő népszámlálásra. Az 1961. évi népszámlálás óta az ország lakossága 13 745 577-ről 14 344 987 főre szaporodott. A növekedés jóval alatta maradt a demográfusok elvárásainak, s ez főleg az 1968—1969-es évek magas emigrációs veszteségével magyarázható. Szlovákiában is mérsékeltebbé vált az ötvenes évek magas szaporodási rátája; itt 4 174 046-ról 4 537 290 főre emelkedett a lakosság száma. Csehszlovákia nemzetiségi összetétele az 1970. december 1-jei népszámlálás adatai szerint a következőképpen alakult: cseh 9 318 019 (65,0 százalék), szlovák 4 199 902 (29,3 százalék), magyar 570 478 (4,0 százalék), lengyel 65 132 (0,5 százalék), német 85 663 (0,6 százalék), orosz, rutén és ukrán 58 651 (0,4 százalék), egyéb 47 142 (0,2 százalék). Szlovákia 4 537 290 lakosának nemzetiségi megoszlása a következő volt: szlovák 3 878 904 (85,5 százalék), cseh 47 402 (1,0 százalék), magyar 552 006 (12,2 százalék), orosz, rutén és ukrán 42 238 (1,0 százalék), német 4760 (0,1 százalék), lengyel 1058 (0,0 százalék), egyéb 10 922 (0,2 százalék).

1

0 Az 1961 márciusától 1970 decemberéig eltelt csaknem egy évtizedes időszakaszban a köztársaság cseh nemzetiségű lakossága mindössze 2,7 százalékkal szaporodott, a szlovák nemzetiség ellenben 9,5 százalékkal. Az 570 478 magyarból 552 006 élt Szlovákiában, 18 472 pedig a cseh országrészekben. Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság abszolút száma növekedett ugyan a vizsgált évtizedben, százalékaránya azonban ennek ellenére 12,4-ről 12,2 százalékra csökkent. Az 1970. évi csehszlovákiai népszámlálásnak volt egy rendhagyó mozzanata, nevezetesen az, hogy a számlálólapokon — az 1941. évi magyarországi népszámlálási gyakorlathoz hasonlóan — külön rovatba jegyezték be a meg-