Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A változó határok,helyben maradt népesség

116 NÉPFOGYATKOZÁS VÁLTOZÓ HATÁROK, HELYBEN MARADT NÉPESSÉG A Csehszlovák Köztársaság húszéves fennállása alatt képtelen volt kielégítően rendezni viszonyát az ország többmilliós nemzeti kisebbségeivel. A kormány belpolitikai merevsége és a kialakulóban levő európai hatalmi konstelláció következtében 1938 nyarára Csehszlovákia nemzetiségi problémái végzetesen elmérgesedtek. A prágai kormánynak még a fiktív csehszlovák nemzetegység másik tagja, a szlovák nemzet is komoly problémát jelentett, a német, magyar, lengyel és rutén nemzeti kisebbség problémáinak megoldása az adott hatalmi struktúra radikális átalakítása nélkül pedig teljesen lehetetlennek ígérkezett. 1938 nyarára már külföldön és belföldön egyaránt nyilvávalóvá vált, hogy a Csehszlovák Köztársaság lett Közép-Európa „beteg embere". E tanulmány keretében nincs szándékunkban behatóan foglalkozni a Csehszlovák Köztársaság bel- és külpolitikai válságával 1938 nyarán és őszén, nem térünk ki sem az 1938. szeptember 29-i müncheni, sem az 1938. november 2-i bécsi döntéshez vezető út okainak és részleteinek felvázolására, csupán tényként szögezzük le, hogy az agonizáló állam 1938 őszén kénytelen volt lemondani nemzeti kisebbségek által lakott területeinek túlnyomó részéről. Az 1938. november 2-i bécsi döntés a felvidéki magyarság zömét újra egyesítette anyanemzetével. E döntés értelmében az 1918—1919-ben elvesztett északi területeiből Magyarország visszakapott egy nyugat—kelet irányban hosszan elnyúló, helyenként vastagodó, helyenként azonban nagyon is elvékonyodó területsávot. Somorja, Dunaszerdahely, Vágsellye, Galánta, Nagymegyer, Komárom, Érsekújvár, ógyalla, Verebély, Zselíz, Léva, Párkány, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornaija, Pelsőc, Rozsnyó, Jolsva, Szepsi, Kassa, Királyhelmec, Nagykapos, Ungvár, Beregszász, Munkács ismét Magyarország részeivé váltak. A bécsi döntés értelmében az 1918—1919-ben elvesztett északi területeiből Magyarország visszakapott egy 11 830 négyzetkilométernyi kiterjedésű területsávot; ebből 10 307 négyzetkilométert Szlovákiából, 1523 négyzetkilométert pedig Kárpátaljából. A visszatért területen az 1930 decemberében meg-