Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok
104 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEK ÉS TANULSÁGOK Az Állami Statisztikai Hivatal 1933-ban közzétett hivatalos adatai szerint a Csehszlovák Köztársaság összlakossága 1930 decemberében 14 729 536 fő volt. A növekedés 1921 februárjától 1930 decemberéig tehát 1 117 112 főre rúgott. A rendezett csehszlovák állampolgársággal bírók száma 14 479 565 volt, míg a rendezetlen és idegen állampolgárságúaké 249 971. A csehszlovák állampolgárok nemzetiségi megoszlása országos viszonylatban a következő volt: „csehszlovák" 9 688 770 (66,91 százalék), német 3 231 688 (22,32 százalék), magyar 691 923 (4,78 százalék), orosz, rutén és ukrán 549 169 (3,79 százalék), zsidó 186 642 (1,29 százalék), lengyel 81 737 (0,57 százalék), cigány 32 209 (0,22 százalék), román 13 004 (0,09 százalék), szerb és horvát 3113 (0,02 százalék), egyéb 1310 (0,01 százalék). 1 A népszámlálás eredményei a magyarság szempontjából megdöbbentőek és lesújtóak voltak. Az ország valamennyi nemzete, nemzeti kisebbsége jelentős szaporodást könyvelhetett el, kivéve a magyarságot. 1921 és 1930 között 924 557 fővel, azaz 10,55 százalékkal szaporodott a Csehszlovák Köztársaság államalkotó eleme, a „csehszlovák" nemzet. A németek szaporulata 108 064 (3,46 százalék), az oroszoké, ruténeké és ukránoké 87 720 (19,01 százalék), a lengyeleké 5750 (7,57 százalék), a zsidóké 6138 (3,40 százalék) stb. fő volt. Apadás csupán az ország magyar lakosságánál volt tapasztalható. Annak ellenére, hogy Szlovákia és Kárpátalja magyarok által lakott déli járásainak természetes szaporulata meghaladta az országos átlagot, a magyarság létszáma a népszámlálás adatai szerint 52 698 fővel, azaz 7,08 százalékkal csökkent. 2 Nem igazolódott be tehát a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottságának becslése, amely — amint arra már rámutattunk — kb. 70 000 fős gyarapodást tételezett fel a magyar lakosság esetében. A köztársaság volt magyarországi területeinek — Szlovákiának és Kárpátaljának — nemzetiségi megoszlása a népszámlálás eredményei alapján a következőképpen alakult: Szlovákia 3 254 189 rendezett állampolgárságú lakosából 2 345 909 volt „csehszlovák" (ebből 2 224 983 szlovák és 120 926 cseh), 571 988 magyar, 147 507 német, 91 079 orosz, rutén és ukrán, 65 385 zsidó, 30 626 cigány, 933 lengyel, 362 szerb és horvát, 141 román, valamint 265 egyéb nemzetiségű. A rendezetlen és idegen állampolgáráságúak száma 75 604 fő volt. A népszámlálás eszmei időpontjában Szlovákiának tehát összesen 3 329 793 lakosa volt. 3
