Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

A verset Lipcsey Gyula (Hegyéte — ma: Kútniky) bocsátotta rendelkezésünkre Renczés Pálné felsószeli lakos leírásában. A másolónak a vershez fűzött megjegyzése: JKz 1947-es év I. hó 22-én történt. Felsöszeliben eldeportálták a népet erőszakkal — 238 családot Csehországba, a Szudéta földre." 46. Deportálás Déri Múzeum Sarló Gyűjteménye, Debrecen. DS. X. 86.800 A verset, az alatta levő megjegyzés szerint 1947 februárjában másolta le Taksonyban Németh Zoltán. A másoló a kővetkező kommentárt fűzte a vershez: .Ismeretlen szerzőtől — a szlovákiai magyarok Cseh- és Morvaországba való deportálásakor Taksonyfalváról: 1947. január hónapban." A verset feltehetően több faluban ismerték — egy-egy település lakói a saját sorsukhoz igazítva azt; az általunk fellelt két változat közül valószínűsíthetően az egyúttal sérületlenebb, épebb Deportálás a korábbi szöveg. Feltevésünket lászik igazolni az ls, hogy e vers négy sora egy, a tardoskeddiek (ma: Tvrdosovce) deportálását megörökítő, sajnos már csak kötetünk anyagának lezárása után hozzánk került versből is .visszaköszönt" ránk. 47. Tóth István levele Morvaországból Déri Múzeum Sarló Gyűjteménye, Debrecen. DS. X. 86.6415-2 A kusza betűkkel írt levelezőlap címzettje Štefan Š mid, azaz Smid István evangélikus pap az Ústie nad Oravou-i munkatáborban. Feladóját a Kyjovicéhez tartozó Miloticébe deportálták. SMID ISTVÁN LEHEL (1906—1973) evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár. Rozsnyón született, s a helybéli evangélikus gyülekezet lelkészeként 1946-ban letartóztatták és másfél év kényszermunkára ítélték államellenes tevékenységért. Saját kérésére helyezték 1947. április 5-én morvaországi munkatáborba, s innen végezte titokban a deportált magyarok lelkigondozását. 1948. 166