Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

nem a mi nyelvünkön... — a deportáltak lelki gyötrelmeit az is fokozta, hogy meg voltak fosztva az anyanyelvi vallásgyakorlás lehetőségétől. Ezzel összefüggésben mindezidáig alig ismert tény, hogy az egyházak — önkéntes alapon is — megpróbáltak résztvenni a deportált magyarok lelki gondozásában. Eddigi ismereteink szerint a katolikus egyház részéről Havasy Gyula, Burian László és Pethő Károly, a református egyház részéről Tóth Kálmán és Szabó Antal, az evangélikus egyház részéről pedig Smid István Lehel és Mattheidesz Gyula végzett lelkipásztori szolgálatokat Csehés Morvaországban a magyarok között. 36. A Jégh család levele Csehországból Másolat. MTAK Ms 4261/71. A levél gépírásos másolata fölötti megjegyzés szerint a levelet író Jégh István családját Pozsony püspöki 1946. december 11—14-e közötti „első bekerítéskor" vitték el a Mladá Boleslav i járásbeli Chotětov melletti Hhvnoba. 37. Matyuga Cornél: Vojta Benes nyomán MTAK Ms 4261/43. A vers szerzőjéről ezidáig nem tudunk semmit. A géppel írt költemény alá a következő megjegyzést illesztette: „Lásd a »Čas* 1947. febr. 6-i vezércikkét." 38. Kovács Dezső né levele Csehországból Másolat. MTAK Ms 4261/72. A levélmásolat fölötti megjegyzésből megtudható, hogy Kovács Dezső családját az 1947. Január 29—31-1 második „bekerítéskor" vitték el Pozsonypüspökiről a Tovacov melletti Dvůr Ludvikovba. 163