Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

Jellemzőek az élesen behatárolható helyre, környezetre [...J és Időpontra, ahol és amikor megszülettek", s Jóllehet „ezek a müvek csak később, esetenként egy, sőt két évtizedes" — antológiánk jónéhány szövege esetében pedig több mint négy évtizedes — „késéssel kerültek a nagy nyilvánosság elé, de az 1945—48 közötti események idején és okán születtek, azt az időszakot magyarázzák: ezért ha történelmet és irodalomtörténetet írunk, ebben az időszakban kell nyilvántartanunk és értelmeznünk őket". Ha ezt elfogadjuk kiindulópontul — márpedig mi mást fogadnánk el —, akkor számos olyan jelenséget, alkotást és alkotót is a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalomhoz — ha úgy tetszik: a .harmadvirágzás" irodalmához, legalábbis annak kezdeti szakaszához — kell sorolnunk, amelyek és akik ebből a szempontból ezidálg kívül estek a figyelmünkön. Vagyis Jóval több olyan, a némaságban született kezdeményre kell figyelnünk, mint amennyiről Koncsol — közel másfél évtizede — tudott, tudhatott Módosult irodalomfelfogásunk szerint ugyanis — mely azon a véleményünkön alapul, miszerint valakit vagy valamit nem az akár meg ls változtatható országhatárok vagy elvehető/feladható állampolgárság, hanem az ezeknél mélyebb rétegekben levő identitástudati tényezők minősítenek csehszlovákiai magyarrá —, nézetünk szerint a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom, írásbeliség tartományába — vagy, még inkább, oda is — kell sorolnunk legalább időlegesen néhány olyan írót akik állampolgárságukat nézve, eddigi felfogásunk alapján már nem tartoznának bele, illetve azokat a müveket és kezdeményeket is, melyeket megírásuk nyelvét, illetve megjelenésük helyét tekintve ugyancsak nem tartottunk abba beletartozóknak. Ilyen módon a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom kezdeteit a Koncsol által is említett példák — Fábry Zoltán memorandumán, A vádlott megszólalón, valamint Győry Dezső, Gyurcsó István, Csontos Vilmos, Szabó Béla, Szabó Gyula és Rácz Olivér néhány verse mellett — a Szalatnai Rezső által egy helyütt emlegetett s a csehszlovákiai magyar irodalomtörténeti kutatások és összefoglalások figyelmét eddig rendre elkerülő, számunkra is ismeretlen Forgószínpad című, 1945 húsvétjára elkészült .alkalmi kiadványnál", a már emiitett 1945. április 19-1 keltezésű memorandumnál, továbbá Szalatnai Rezső és Peéry Rezső magas színvonalú, ám magyarországi lapokban közzétett esszéinél, Po136