Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok

Vagy miért szükséges feltüntetni egy kérvényen, hogy valaki cseh, szlovák, magyar, német avagy ukrán, ha az ember iskolás gyermekének a napközi menzáján való étkeztetést kérelmezi? Csak néhány esetet ismertettem a sok közül, és nem hiszem, hogy erre az adatra valóban szükség volna a mindennapi életben. Az illetékeseknek sürgősen felül kellene vizsgálniuk a leggyakrabban használt nyomtatványokat és igazolványokat, s a bennük feltüntetendő adatok közül törölni a nemzetiségi hovatartozást (éppúgy mint az ötvenes évek derekán a felekezetit), mert a nemzetiség folytonos firtatása eddig semmi jóra nem vezetett. Elvégre az ember akaratlanul is kétségbe vonja egyenjogúságát, ha állampolgári jogainak gyakorlásában lépten-nyomon megkülönböztetést tapasztal. Az utóbbi évtizedekben ugyanis az a fonák helyzet alakult ki, hogy bár az alkotmány 20. cikkelye szerint nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül minden állampolgár egyenjogú, jogainak tényleges gyakorlásában lépten-nyomon hátrányt szenved éppen a nemzetisége miatt. Az igazolványok és nyomtatványok szerkesztői bizonyára nem ismerték, és ezért nem is vették figyelembe a Deklaráció 2. cikkelyét, miszerint mindenkit megillet a Deklarációban felsorolt valamennyi jog és szabadság fajtájára, bőrének színére, nevére, nyelvére, vallására, politikai vagy egyéb meggyőződésére, nemzetiségi vagy szociális származására, vagyonára, családjára, illetve egyéb pozíciójára való bárminemű tekintet nélkül. HATÁROZATOK HELYETT PUBLIKÁLT JOGSZABÁLYOK! Végre megszűnőben vannak a törvénysértések. A csehszlovák törvénytárból törölni kell tehát minden olyan jogszabályt, amely ellentétben áll az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjával. Ez a megállapítás a magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatos rendelkezésekre is vonatkozik, az 1945. évi teljes jogfosztottság óta azonban még tömérdek tennivaló lesz, hogy az egyenjogúság valóság legyen. Ezt igyekszik elősegíteni a Csemadok március 15-i nyilatkozata és javaslata is. Talán, ha annak idején tételes jogszabályokba foglalták volna a párt- és az állami szerveknek a nemzeti kisebbségek jogainak rendezésével kapcsolatos eddig kiadott intézkedéseit, 97