Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok

• ok és az eltitkolt Az emberi jog ha

tározatok Államunk húsz évvel ezelőtt kötelezettséget vállalt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítja az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű elismerését és betartását. E kötelezettség hiánytalan teljesítése érdekében rendkívül nagy jelentősége van az említett jogok és szabadságok azonos értelmezésének, ezért az ENSZ közgyűlése minden nemzet és minden állam közös céljaként kinyilatkoztatta az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációját, hogy a társadalom valamennyi tagja és szerve, szüntelenül szem előtt tartva ezt a Deklarációt, oktatással és neveléssel igyekezzék terjeszteni ezen jogok és szabadságok tiszteletben tartását, és fokozatosi belügyi és nemzetközi intézkedésekkel biztosítani azok általános és hathatós elismerését és betartását mind a tagállamok lakossága, mind pedig azon területek lakossága körében, amelyek a tagállamok fennhatósága alá tartoznak. Hazánkban az elmúlt két évtizedben annyi torz intézkedés látott napvilágot, hogy időbe telik, míg a társadalom valamennyi tagja számára biztosítható lesz az emberi jogok és szabadságok teljes körű elismerése és betartása. Sajnos nálunk még most is vannak érvényben olyan rendelkezések, melyek alapján megkülönböztetés éri az ország bizonyos polgárait, pedig a Deklaráció I. cikkelye szerint minden ember szabadnak és egyenlőnek születik. Nem akarom felszaggatni a nehezen behegedt sebeket, de gondolataim akaratlanul is vissza-visszaszállnak a közelmúltba. Még most sem akarom elhinni, hogy a huszadik század közepén Európa szívében százezreket lehet faji és nemzetiségi alapon hátrányosan megkülönböztetni, de sajnos ennek a gondolkodásmódnak maradványai még ma is lépten-nyomon fellelhetők. Vegyünk 95