Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - Az enyhülés
A helyzet az alapiskolások esetében sem alakult kedvezőbben. A statisztika adatai arról tanúskodnak, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákba beíratott gyermekek száma az 1964/1965-ös tanévtől kezdve évről évre csökkent, s ez a jelenség már nem igazolta a szülők szabad választási jogát. Az 1961/1962-es tanév óta szaporodtak az olyan oktatási intézmények is, amelyeket magyar tanítási nyelvű iskolákként nyitottak meg, de az oktatás valójában szlovák nyelven folyt bennük, kivéve a magyar nyelvet és irodalmat mint tantárgyat. Ezek közé tartoztak a közgazdasági, a vegyészeti és az egészségügyi szakközépiskolák, de akadtak olyan tantárgyak is, amelyeket valamennyi szintű magyar tanítási nyelvű iskolában szlovák nyelven tanítottak, mint pl. a testnevelést. A törvény rendelkezéseit tehát maguk az oktatásügy illetékesei sem vették komolyan. Mindezeknek a körülményeknek a hatására a magyar gyermekek évről évre kisebb számban jelentkeztek magyar tanítási nyelvű szakközépiskolákba. Nyugtalanító intézkedés volt az is, hogy az alapiskolákat, illetve a középiskolákat a megfelelő szintű szlovák iskolákkal közös igazgatóság alá vonták, s megoldatlan maradt a szakmunkásképzés is, mivelhogy ezeket az iskolákat lényegében felszámolták, arra való hivatkozással, hogy ez az intézkedés valójában a fiatalok érdekét szolgálja. Az oktatásügy képviselői nem tartották szükségesnek a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzést, sőt azt hangoztatták, hogy a magyar gyermekek szlovák nyelven való képzése célszerűbb, mert így az ország egész területén érvényesülhetnek. Cseh- és Morvaországban, illetve Szlovákia északi vidékein egyaránt. Ezzel a látszatra tetszetős elmélettel szemben a szülők gyakran panaszkodtak, hogy gyermekeiknek lakóhelyüktől távol kell munkába állniuk, mert a magyar vidéken nem találnak elegendő és megfelelő munkaalkalmat. Erről tanúskodott az a körülmény is, hogy egyes közép- és észak-szlovákiai vállalatok saját költségükön hordták és hordják ez idő szerint is munkába és onnan haza a magyar munkásokat. Az is gyakori, hogy a magyar munkások ipari központokban kapnak lakást, aminek következtében a magyarlakta vidékek egyes falvait az elnéptelenedés fenyegeti. Nem volt kielégítő a helyzet az egyetemi és főiskolai oktatás 75
