Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A konfiskáció

vákoknak. Érdemes hát a kérdésnek az eddigieknél nagyobb teret szentelnünk. A jogszabályok szövegéből kitűnik, hogy a hatóságoknak mennyi mindent meg kellett vizsgálniuk, mielőtt elkobozták volna valaki vagyonát. Általában azonban kiderül, hogy a fő ok csaknem minden esetben az érintett magyar nemzetisége volt. Az előbbiekben említettem, hogy Szlovákia Kommunista Pártja 1945. február 28-a és március 1-je között megtartott értekezletén elfogadták az ún. Felhívást, és e dokumentum megvalósítása érdekében a Szlovák Nemzeti Tanács egy nagy jelentőségű rendeletet hagyott jóvá, amelyet 4/1945 Zb. n. SNR számmal hirdettek ki. Ezt a február 27-i jogszabályt egészítette ki a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. augusztus 23-án elfogadott 104. számú rendelete, amely március 1-jei, tehát visszamenőleges hatállyal látott napvilágot, s a vagyonelkobzás feltételeit volt hivatva kiegészíteni. Az 1. §-a szerint március 1-jei hatállyal Szlovákia területén a földreform céljaira elkobzandó minden mezőgazdasági ingatlan, amelynek tulajdonosa: a) német nemzetiségű személy, b) olyan magyar nemzetiségű személy, akinek 1938. november l-jén nem volt csehszlovák állampolgársága, c) olyan magyar nemzetiségű személy, akinek a földtulajdona meghaladja az 50 hektárt, d) a szlovák nemzet árulója és ellensége, bármilyen nemzetiségű legyen is, e) részvény- és más társaság, valamint jogi személy, amely tőkéjének vagy vagyonának nagyobbik része az 1945. március 1-jei állapot szerint német vagy magyar nemzetiségű személyeké volt, amennyiben ezek a személyek nem tudják igazolni, hogy aktívan részt vettek az antifasiszta ellenállásban, illetőleg olyan személyek, akiket az SZNT 50/1945 Zb. n. SNR számú rendeletének 4. §-a szerint a szlovák nemzet árulóinak és ellenségének kell tekinteni, f) részvény- és más társaság, valamint jogi személy, amely aktívan segítette a háború ellenséges vezetését vagy fasiszta és náci célokat szolgált. Kivételt csak a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége adhatott. A nemzetiségi hovatartozás megállapításakor ezúttal is a családi 58