Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A belső intézkedések kezdete

A német és a magyar nemzetiséghez való tartozás megállapítása szempontjából döntő tényező volt főképp a családi érintkezésben használt nyelv, valamely magyar vagy német politikai párthoz való tartozás 1938. október 6-a után, illetve a legutóbbi népszámláláskor bevallott nemzetiség. A Szlovák. Nemzeti Tanács egyidejűleg az 1945. május 25-i 51. számú rendeletével feloszlatott minden egyesületet és társaságot a Magyarországtól visszacsatolt területen. Vagyonukat átvette az állam, és az a Kulturális és Szociális Alap kezelésébe került

2

1, amely ezt a vagyont kulturális, testnevelési, szociális és jótékony célokra használhatta fel Szlovákia területén. A jogszabály egyes rendelkezéseit a Szlovák Nemzeti Tanács 1947. december 2-i 85. számú rendelete módosította eléggé radikálisan. Ez nemcsak azokat az egyesületeket és társaságokat oszlatta fel, amelyek a Magyarországtól visszacsatolt területeken fejtettek ki tevékenységet, hanem azokat is, amelyek egész Szlovákiában működtek. Kivéve persze a szlovák egyesületeket és azok fiókszervezeteit (helyi szerveit), amelyek névsorát a 2. § alapján kiadott jegyzék tartalmazta. Ezek közé tartoztak a szlovák katolikus, evangélikus, pravoszláv, görög katolikus és zsidó vallási egyesületek, jótékonysági intézmények, temetkezési vállalatok, a Matica slovenská, a Živena, a Slovenská liga, továbbá a tudományos társaságok, művészeti egyesületek, dalárdák, műkedvelő színjátszó csoportok, valamint a filatelista, turista, szőlészeti, méhészeti egyesületek, tűzoltóegyletek, sportegyesületek stb.2 S a magyarellenes intézkedések sora tovább bővült. A háborús károkkal kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. július 3-i 67. számú rendeletének 2. §-a úgy rendelkezett, hogy a kártérítési kérelmekben fel kell tüntetni egyebek közt azt is, milyen állampolgárságú volt a kérelmező 1938. október l-jén, és milyen nemzetiségűnek vallotta magát 1938. október l-jén, majd e napot követően. 2

1 A Kulturális és Szociális Alapot a 125/1939 Sb. z. számú kormányrendelet. 2. §-a alapján létesítették. 2

2 L.: Zb. n. SNR, 1945. évf., 10. rész, 70., 1947. évf., 15. rész, 82. 31