Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Javaslatból törvényt!

iavaslatból törvényt! Jóleső érzés tölti el az embert, amikor népe érdekében tehet valamit, csakhogy törekvéseink a mindennapi életben sokszor olyan akadályokba ütköznek, amelyeket egyhamar nem lehet elgördíteni az útból. A reményt azonban sohasem szabad föladni. így vagyunk a nemzetiségi törvényekkel is. Az alkotmánytörvény hatálybalépése óta kerek egy év, számunkra egy hosszú esztendő telt el. Mozgalmas időszak volt, teli eseményekkel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségei azóta is várják, hogy jogaikat ennek az alkotmánytörvénynek alapján rendezzék. A törvényelőkészítési munkák üteme — akarva, nem akarva — lelassult és elhúzódott. Ezt talán — ismerve a helyzetet — nem is róhatnánk fel senkinek, ha mindenki legalább olyan megértést tanúsítana ügyünk iránt, mint amilyen pozitív álláspontot foglaltak el a nemzetiségek az államszövetség létrehozásakor. Meggyőződésem azonban, hogy az új esztendőben minden nehézség és akadály ellenére is — a marxi-lenini elvek alapján — sor kerül a nemzetiségek jogainak rendezésére az egyes köztársaságokban. Talán nem mindenben úgy, mint ahogy azt javaslataink tartalmazzák, de minden bizonnyal végre sikerül majd pontot tennünk az elmúlt negyed évszázad jogi bizonytalansága után. őszintén kívánom valamennyi csehszlovákiai magyarnak, hogy az új esztendő hozza meg a nemzetiségek soha nem remélt felvirágzását a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden terén. Váljék végre valóra a nemzetiségek képviseletének intézményes megoldása, s a szlovákiai magyarság a választott képviseleti szerveken kívül a végrehajtó szervekben is elfoglalhassa lassan a számarányának megfelelő helyet, hiszen az államigazgatástól a diplomáciai szolgálatig a magyarok számára is megnyílt az érvényesülés lehetősége. 149