Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Hogy állunk a nemzetiségi képviselettel?

ez a tanács nem azonos azzal a nemzetiségi (népi) tanáccsal, amelynek létesítése érdekében tavaly a sajtóban annyi cikk és követelés látott napvilágot. Az április 8-án jóváhagyott statútum alapján e tanács a kormány tanácsadó szervének szerepét tölti majd be, vagyis mielőtt a kormány olyan nagyobb horderejű ügyekben döntene, melyek közvetve vagy közvetlenül a szlovákiai nemzetiségeket érintik, kikéri majd ennek a nemzetiségi tanácsnak az állásfoglalását. De jól jegyezzük meg, ebben az esetben sem valóságos nemzetiségi szervről van szó, csupán a kormány tanácsadó testületéről, amely szakszerűség szempontjából hivatott megítélni a kormány elé terjesztett legfontosabb anyagokat, tehát valamennyi nemzetiségi törvény tervezetét is. A tanács tagjait az ún. paritás elve alapján nevezték ki: egy harmaduk szlovák, egy harmaduk magyar, egy harmaduk pedig ukrán nemzetiségű. Nemzetiségi képviseletünk terén ez idő szerint talán az egyetlen biztos pont a Kormányhivatal Nemzetiségi Titkársága. Strukturális szempontból a kormányhivatal szerves része, valójában azonban ez sem nemzetiségi végrehajtó szerv, csupán a nemzetiségek jogainak biztosítása tartozik rá. Mindent egybevetve tehát megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi szervek intézményes létesítése dolgában megszülettek ugyan az első szerény eredmények, csak épp a hosszú várakozás után csigalassúságúnak tűnik a megvalósítás üteme. 1968-ban a magyarság javasolt és követelt, az idén azonban immár a jóváhagyott program megvalósításából kellene kivennie a részét -— a tavalyi aktivitással. HÉT, 1969. április 27., 17 sz. Fórum, a Hét társadalompolitikai melléklete, 9. 148