Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A nemzetiségi jogok fél évszázad tükrében

jogok nem a Masaryk-féle demokráciából és humanizmusból fakadtak, hanem az említett nemzetközi szerződés rendelkezései alapján kerültek be az alkotmányba. Most pedig szenteljünk néhány percet az egykori nyelvi törvény fontosabb részeinek. Az 1920. évi alkotmánylevél 129. §-a kimondja, hogy a nyelvi jog elveit a Csehszlovák Köztársaságban a jelen alkotmány lev él részét képező különtörvény állapítja meg. Ennek alapján azokban a járásokban, ahol a legutóbbi népszámlálás szerint a más nyelvű (tehát nem cseh vagy szlovák) állampolgárok húsz százaléka lakik, a köztársaság bíróságai, hivatalai és szervei kötelesek az ott lakó kisebbségek beadványait azok nyelvén is elintézni. Sőt ez a törvény azt is lehetővé tette, hogy ezekben a járásokban a bíróságok és a hivatalok csak az ügyfél nyelvén adják ki határozataikat. A hirdetményeket kötelesek voltak a kisebbség nyelvén is közzétenni, az 5. § szerint pedig a kisebbségek valamennyi iskolájában azok nyelvén tanítani. Ez volt hát a kisebbségi jogok kapitalista megoldása az I. Csehszlovák Köztársaságban. AZ ELINTÉZETLEN MEMORANDUM Ezek tudatában felmerül a kérdés: az alkotmánylevél VI. fejezetében és az említett 122. számú törvényben deklarált jogok valóban megoldották-e a csehszlovákiai nemzetiségek problémáit? Válaszképpen hadd ismertessem azt a memorandumot, melyet a kommunista képviselők és szenátorok egy csoportja 1938 áprilisában adott át a csehszlovák kormánynak. A memorandum a szlovákiai magyarságnak az alábbi sürgős követeléseit tartalmazta: 1. intézkedéseket a magyar lakosság szociális helyzetének megjavítására, 2. az állampolgársági törvény módosítását, 3. intézkedéseket a nyelvi egyenjogúság biztosítására, 4. intézkedéseket az iskolaügyi és kulturális politika terén, 5. intézkedéseket, amelyek biztosítják a magyar nemzetiségű állampolgárok felvételét az állami és közhivatalokba, illetve más szolgálatba, 6. büntetőjogi megtorlásokat azok ellen, akik gazdaságilag vagy 127