Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Lesz-e végre igazi hazánk?

\ rint ugyanis a nemzeti kisebbségeknek nincs szubjektivitásuk (alanyiságuk), tehát nincs joguk olyan államjogi szervekre és intézményekre, mint az államalkotó nemzeteknek. Nehéz ezt egyszeri olvasásra felfogni, mert ez az állítás szöges ellentétben áll a CSKP Akcióprogramjával, amely kimondja, hogy biztosítani kell a nemzetiségek részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében, és annak az elvnek a szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önkormányzat útján dönteniük az őket érintő ügyekben. Ha tehát az Akcióprogram azt akarja, hogy a nemzetiségek önállóan és önigazgatással döntsenek az őket érintő ügyekben, szükségük van önkormányzati nemzetiségi szervekre is. Ennek alapján terjesztette elő újabb javaslatát a Csemadok Központi Bizottsága a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar kisebbség autonóm érdekvédelmi szervének, a Magyar Népi (vagy Nemzetiségi) Tanácsnak létesítésére, melyet a szövetségi és a köztársasági törvényhozó szervek magyar nemzetiségű képviselői alkotnának. Az ún. Okáli-bizottság azonban vonakodik elfogadni ezt a javaslatot, mert szerinte a magyar nemzeti kisebbségnek az egyenjogúság keretében a politikai, a kulturális és a társadalmi képviseletre csak a választott és a végrehajtó szervekben van joga, ami más szóval azt jelenti, hogy s aj á t választott szervei nem lehetnek. Tehát az Akcióprogrammal ellentétben tagadja a magyar nemzeti kisebbség szubjektivitását. Szorongással várjuk a további híreket is arról, milyen fogadtatásban részesülnek a legújabb javaslatok. ELUTASÍTÓ ÁLLÁSPONT Talán nem lesz érdektelen, ha további részleteket is megtudunk a bizottság szlovák és cseh tagjainak állásfoglalásából. Szerintük a fejlett nemzetek önmegvalósításának betetőzése a saját ne mz e ti állam megalakítása, a nemzeti szuverenitás realizációja, akár a teljes állami szuverenitás, akár az államiságnak egy föderatív szövetségbe való tömörítése formájában. A nemzeti szuverenitás a területi, a gazdasági, a nyelvi, a kulturális és a pszichikai elemekből, valamint a kollektív akaratból ez esetben a nemzeti államiságba megy át. 113