Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

így maradt egyedül Emma. Az első éjjelek szokatlanok voltak, hiányzott Katka szuszogása, köhögése és hangja, ahogy felébresztette éjjelenként. Sokat gondolt rá, nem értette, hogy miért kellett elmennie olyan messzire. Ki kergette el innen? Ki hajszolta? Idegen volt neki Katka bűnbánata, egykori hányatott parázna éveinek emlékével. Akkor jutott hozzá közel, amikor kiszolgálhatta forró teával, vagy éjjelenként hideg borogatást rakott a homlokára. Általában akkor szerette, amikor nyögött, de ha inni kezdett, és sárga, eltorzult arccal mindenfajta bűnös disznóságokat káromkodott, legszívesebben leköpte volna, vagy rávetette volna magát dühében, hogy betömje ocsmány, lefelé görbülő száját. Idővel Katka arca egyre homályosult emlékezetében. Megszokta az egyedüllétet éjjel, jól érezte magát, kedve szerint tisztogathatta a bútorokat és csecsebecséket. Kényelmesen és nyugodtan berendezkedett, már nem ment Idához, hanem magához hívta, és nyugodtan olvashattak a csöndben, összebújva, zavartalanul. Most ő hozta a könyveket, Lángné könyvtára kimeríthetetlen volt, alig olvasták el az egyiket, már ott volt a másik, finom kötésben, tiszta fehér lapokkal. Vigyázott is rá, úgy őrizte, mint a szeme fényét, senkit sem engedett hozzányúlni, egyedül, vigyázva lapozgatta, nehogy összegyűrődjön. Lassan Zelma is felfedezte Emma csinos fészkét, megajándékozta egy gyönyörű fuksziával meg egy rikító piros muskátlival, és hozzá járt hajat mosni szőkítő kamillateában. Mert Zelmának megtetszett egy hivatalnok, aki egy világosszőke lánynak udvarolt, és vele is kikezdett. Zelma jónak látta, ha kicsit világosabbra színezi a haját. Csak az volt a baj, hogy későn kezdte a szőkítést, november táján, amikor alig volt nap, és így fakó, foltos lett a haja. Szerencsére csak sapkában vagy kalapban lehetett ezekben a napokban utcára menni, és az idegen alig láthatta a haját, mert csak a jól színezett tincset húzta a homlokára. Äm ez sem használt; kiderült, hogy a hivatalnok nem komoly ember; kiderült, hogy Zelmát lebecsüli, mert a második találkozón a lakására hívta. Nem, gondolta Zelma, így még87