Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A család kedvence
is elmondhatta volna, csak éppen valakinek meg kellene kezdeni, a dallamot megindítani, amire az anyja nem volt képes, hisz ő szomorú dalaival csak álomba tudta ringatni ... Segítségkérőén, szinte könyörögve nézett maga körül, és a mosolygó Richter, mintha megértette volna, halkan dúdolva rázendített az Internacionáléra. Dávid ugyanolyan halkan hozzácsatlakozott. Richterné viszont fürge léptekkel a nyitott ablakhoz sietett, és óvaitosan behúzta az ablakszárnyakat. Dávid ekkor dalolt először az életében, és ekkor érezte magát először otthon Richteréknél. Noha továbbra is szívből szerette az asszonyt, magába szívta bódító illatát, és ha gyönyörű fogsora felvillant, mindannyiszor forró hullám borította el a szívét, de álmait inem gyötörte többé ez a szerelem, nem volt többé lelkiismeret-furdalása. Ezen az estén került sor ugyanis arra is, hogy bevallja szerelmét. így történt: A dal befejezése után Richter, mintha vigasztalni akarná Dávidot a kudarcokért, megjegyezte, hogy vannak dalok, amelyek csak akkor érvényesülnek, ha közösen éneklik őket. Ez Ttülönösen az Internacionáléra érvényes. A szöveg, a dallam egyaránt megköveteli a tömeget. Nincs sok értelme, ha az ember egyedül énekli... Erőt, lendületet akkor nyer, és hatása altikor ragadja magával az embert, ha ezrek meg ezrek ajkán csendül fel a dal. Dávidnak jólestek Richter szavai, arra gondolt, hogy a dal szövege mindenki agyában és szívében önként összeáll, mihelyt a tömeg rázendít. Ezt gyerekkorában saját magán tapasztalta, sőt még azt is meg akarta mondani, hogy ez a dal igazán csak az utcán kapja meg igazi visszhangját. Mégis hallgatott, nem válaszolt. Könnyed hangon azzal a kérdéssel fordult az asszonyhoz, tulajdonképpen hogyan is találta el, hogy mivel lehet őt zavarba hozni. — Nem kellett eltalálnom — válaszolta mosolyogva Richterné —, mert jobban ismerlek, mint igondolod. — Ha így van — válaszolta hetykén —, akkor azt is tudnia kellett volna, hogy szerettem magát. Visszafojtott lélegzettel figyelt, úgy tetszett, hogy a szo542
