Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

idősebb, fekete kalapos, kabátos hölgy jelent meg az ajtó­ban. Még soha nem látta Juli nénit, de ujjongó szívvel meg mert volna esküdni rá, hogy ő az. Nem is tévedett, de nem maradhatott tovább, mert közeledett a záróra. Az idő kilenc felé járt. Még látta, amint Vilma kitörő örömmel fogadja Juli né­nit, és lesegíti a kabátját, aztán elköszönt. Gyors léptekkel rohant a néptelen, homályos utcákon át hazafelé. Keserves tapasztalatai ellenére is jókedvű volt. örült, hogy Juli néni felkereste Vilmát. Boldogsággal töltötte el az a tudat, hogy a világon még sok Juli néni él, akik őrzik a Sztanyók álmait. XXIII Dávid mélyet sóhajtott, miközben fejét hátravetette a pa­don, hogy az őszi nap arany sugarai még jobban melen­gessék, cirógassák, simogassák. Jólesett ez a pihenés és számadás, mely egyben erőgyűjtést is jelentett. Kranc Géza halálakor még a tapasztalatgyűjtés legelején volt. Azt az időszakot csakis a „tanonckodás" fogalmával jelölhette meg. Ez a fogalom fedte a teljes valóságot, mert nemcsak a szakma, a szabómesterség titkait sajátította el, hanem az élet és különösen a fasizmus műhelytitkait is elleste. Kranc Géza halála komoly iskolát jelentett számára ama ismeretlen számsor szabályainak a megismerésében, amely túl a pluszon és a mínuszon sárga csillag előjellel bírt. En­nek a számsornak a szabályait egyetlen iskolában sem tanították, és az ismert könyvek, amelyekből tanult, alig utaltak e számsor létezésére. Úgy tetszett, mintha a króni­kások restellték volna papírra vetni az alvilág kegyetlen­kedéseit, amelyekkel túltett minden ragadozón. A sárga csillag ezúttal nem jelentette csupán a zsidók sorsát, de közös nevezője lett mindazoknak, akik hozzájuk 332

Next

/
Thumbnails
Contents