Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

győzni nem. Keserű íz maradt a szájukban, nem mintha a lelkiismeret furdalta vagy mardosta volna őket, hanem mert meddő volt a fáradságos munka. Lehorgasztott fővel bámulták a halálra kínzottat, aki rejtélyes módon kikerült a bikacsök bűvköréből. A tehetetlenség annyira lesújtotta őket, hogy nem mertek egymás szemébe nézni. A rokonszenves vezér azonban, aki ellenőrizte munkáju­kat, nem vesztette el a lélekjelenlétét, és mint akinek már gyakorlata van ilyen helyzetben, erélyes, pattogó parancs­csal zavarta meg merevségüket. — Hinausschmeissen! — ordította, és az ablakra mu­tatott. Az egyik pribék nagy igyekezetében ki akarta nyitni az ablakot, a vezér hangja azonban megállást parancsolt. így került aztán a holttest hatalmas üvegtáblák törése, zajos csörömpölése kíséretében a rendőrségi udvar kövezetére. Ez a zuhanás Gézának már nem fájt. Akkor már halott volt, de ellentétben más halottakkal, akiken már csak a haj és köröm nő, az ő keze és lába tovább dagadt, nőtt. Igaza volt tehát a sírásónak, óriási lábai voltak harmadnap, amikor ia néptelen zsidó temetőben elföldelte. Azok, akik akkor a rendőrség épületében jártak hivatalos ügyeiket elintézni, vérlázító látványnak voltak a tanúi. No­ha az udvarra nem mehettek le, az első és második emelet­ről jól láthatták; szó sem lehetett arról, hogy itt valaki ön­ként vetett véget az életének. Jól láthatták, hacsak villa­násnyira is, hogy itt gyilkosok tüntették el tettük nyomait. A hetek folyamán Vilmának számos szemtanúval volt mód­jában elbeszélgetni, akik négyszemközt tanúskodtak ... aki­ket az üvegcsörömpölés zaja, amely robbanásként hatott, tett figyelmessé ... e szörnyűségre ... és láthatták a kido­bott holttest zuhanását. Vilma összegyűjtött adataiból Dávid így látta Géza utolsó óráját. Noha látta maga előtt, amint ütik-verik, de rejtélyes módon Géza jajveszékelését nem hallotta. Bárhogy is eről­ködött, nem tudta elképzelni, hogy a csöndes, fegyelmezett Kranc Géza, akit soha nem hallott senkire kiabálni, éppen ellenségei előtt ordítozott volna. Géza utolsó óráját a hall­330

Next

/
Thumbnails
Contents