Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A menyasszony
azzal tűnt 'ki, hogy rejtélyes módon mindenütt ott volt, ahol valami történt. Ha tűz támadt, ha éjjel betörtek egy üzletbe, ha valakit elgázolt az autó, az elsők között ott volt a tett színhelyén. Vigdi pontosan számon tartotta a város eseményeit, csodálatos módon értesült a legkisebb bajról, bár neki személyesen ritkán volt köze valamihez. Mindenkit ismert, mindenről tudott, ezért a törvényszéken gyakran szerepelt mint tanú, és számtalanszor vallotta már a tiszta igazat. A városban okos embernek tartották, de olyan szegény ördög volt, hogy senki sem vette komolyan. Vigdit azonban ez csöppet sem bántotta, arcáról nem múlt el a szerény mosoly, és ismerőseinek udvariasan köszönt, bárhol is találkozott velük. — Mire vársz, Emma? — kérdezte. — A pénzemért jöttem — válaszolta Emma szívesen. — Ügy? ... A pénzedért? — mosolygott Vigdi. — Hát neked is volt pénzed? — Igen — felelte Emma —, itt a betétkönyvecském, láthatja. — Csak tartsd meg, gyermekem, nem tanácsos az ilyesmit eldobni. Még szükséged lehet rá. Most azonban nyugodtan hazamehetsz, nem ajánlatos ácsorogni ebben a hidegben, az urak sok osztrigát ettek, és valószínűleg elrontották a gyomrukat. — Ezzel Vigdi bicegve hátrált, és eltűnt a zajongó, egyre növekvő tömegben. Emma nem sokat értett Vigdi szavaiból, mégis rosszat sejtett. Ennek a bicegő mindentudó embernek az arcában annyi részvét volt, hogy a szíve összeszorult. Mégsem mozdult, reszketve állt és várt. Kivörösödött kezében úgy tartotta, úgy szorongatta a bankkönyvecskét, mint az imakönyvet. Várt, hallgatódzott, hogy mit beszélnek körülötte az emberek, talán sikerül valamit ellesnie, hogy megmondhassa Ferinek, aki türelmetlenül vár rá már az első nap. Jaj... jaj... lehet, hogy el is megy tőle ezért, elmegy, elhagyja ... De körülötte a hangok egyre durvábbak, egyre hangosabbak lettek, valahogy egymást támogatva egybefonódtak, és úgy hallatszott, mintha a tömeg egyszerre ugyanazt zúgná. Egy parasztasszony hangosan zokogott. Egy cipész felkapott egy 182
