Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

valahol Éva lelkét egy angyal átlátszó karjaiban suhanni. Talán éppen virágot keresnek, hogy ajándékot vigyenek az Úrnak. De Friedéknek nincsenek virágaik. Szívesen oda­adná a fuksziáját, még szép, még virít, kék meg piros ha­rangok csüngnek le róla, és lehet, hogy ott fenn az égben, ha az Úristen megcsókolná, illatot is kapna. Jó lenne az aj­tó elé tenni, de nem mozdul, olyasvalamit érez most, ami a halott merev mozdulatlanságához hasonló. Az asszonyok beszélgetnek. Elekné sóhajt, és folyton a befőttjére pillant, amely felbontva áll egy kis asztalkán Éva ágya mellett. — Szegény, ki hitte volna, hogy ilyen korán kell elmen­nie — mondja Elekné. Farkasné a szemét törli, hangosan zokog, hangját alig lehet érteni: — Jaj... jaj... olyan fiatalon. — Mint egy halott kis madárka — mondja Lina halkan. Pali meg Ucu kint vannak a konyhában, nem mernek be­menni. Ucu értelmetlenül bámul maga elé, éhes, szeretne enni. De kitől kérjen? Pali sír, a zümmögő, kiszűrődő asszonyi hangokat hallja, leszegett fejjel áll a konyhában és sír, az apját várja, talán ő még tud tenni valamit. Zelma jön, szája száraz, arca sápadt, szíve hideg és nyu­godt. Tegnap óta túl van mindenen. A kinin, amit a gyógy­szerésztől kapott, mégis segített. Igaz, megvolt az ára, tébolyító görcsök szaggatták, kínozták szívét, facsarták testét, most is szédül, és a gyomra émelyeg. Reggel óta egy falat sem volt a szájában. Mintha böjti nap volna, és úgy érzi, hogy nem is kell többé ennie. Egy órája tudja már, hogy Éva halott. Most itt van. Vajon mi értelme, hogy el­jött? Részt vehet-e, részt kérhet-e az anya fájdalmából? Tud-e valamit elvenni vagy hozzátenni? Észrevétlenül egy sarokba húzódik és figyel. A gyertyákat nézi, bágyadt lo­bogásukat; hirtelen mintha gyengeség lepné el, a gyertyák lángjai egybeolvadnak és magasra lobbannak, a szoba va­lószínűtlen fényben úszik, és benne az asszonyok, mint réveteg árnyak, úgy mozognak. A szegénység árnyai, gon­dolja erőfeszítéssel, a szegénységből nőttek ki, vele együtt. 134

Next

/
Thumbnails
Contents