Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

hiba történt köztük, hisz nem értik egymást, mintha idegen és egymás előtt ismeretlen nyelven beszéltek volna egy­máshoz. Ebben a dermedt csöndben Ida nyitott be borzas hajjal, sötéten fénylő szemekkel. — Éva beteg — mondta tompán. Emma hirtelen felugrott, meleg vérhullám borította el, érezte, hogy visszakapta Idát. XXIV Friedné szobája és konyhája tele volt emberekkel. Az orvos éppen megvizsgálta Évát, aki lázasan, de jókedvűen feküdt az ágyon, és látszólag nyoma sem volt rajta betegségnek. Csak a torkára panaszkodott, két hete már, hogy nem tud nyelni. Keveset is evett, és annyira legyengült az utóbbi napokban, hogy ágyban maradt. Anyját azonban megkérte, hogy vesse meg rendesen az ágyát, ő majd a fal mellé fek­szik, nehogy valaki észrevegye, hogy gyengélkedik. így, ezzel a szóval nevezte betegségét. Nem akarta, hogy tudják, restellte és szégyellte, hogy fiatal lányka létére beteg mer lenni. Nem panaszkodott, és valószínű, hogy orvost sem hívtak volna, ha Fodorné véletlenül észre nem veszi, hogy fekszik, és nem tűnik fel neki Éva lázas szeme. Fodorné, ha bajt szimatolt, azonnal a sarkára állt. — Orvost kell hívni, Friedné asszony — mondta szigo­rúan. Az orvos először nem tudta pontosan megállapítani a bajt, de ezen az estén Fodornét a konyhába hívta azzal az ürüggyel, hogy kezet akar mosni, és kereken megmondta, hogy a gyereknek gégesorvadása van. Kórházba kell szállí­tani, de ott sem lehet rajta segíteni, hetekről, esetleg csak napokról van szó. Ida, aki az orvos után osont, mindent némán végighallgatott. Az orvos visszament a beteghez, Ida pedig kétségbeesésében megfeledkezve haragjáról Emmá­hoz rohant. A hír futótűzként terjedt el. Elekné azonnal megjelent 123

Next

/
Thumbnails
Contents