Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A menyasszony
arcban. Nő, egyre nő, már eléri a napot, és felszakítja az eget, aztán egyszerre a föld alatt érzi magát, mélyen a föld alatt, az arcok egyszerre elgurultak, és a felszakított ég kékje vastag rongyokban lóg az arcába. Teste ernyedt és mozdulatlan, homályosan érzi, hogy valami történt vele, valami, ami eddig még nem történt, és olyasmit is látott, ami a kéklő hegyeken túl van, de nem tudott rá emlékezni. A másik valamit suttogott a fülébe, de nem értette, hagyta, hogy cirógassa és ölelgesse még a nyakát. Neki már mindegy volt, aludni szeretett volna, aludni és sokáig pihenni. Lassan a fal felé fordult, és arcát a párnába rejtve elaludt. Már késő reggel volt, amikor kinyitotta a szemét. Azonnal éber és éles elevenséggel látta a jégvirágos téli ablakon átszűrődő hideg, szürke világosságot. Ösztönösen kinyújtotta a karját, kereste a másika^, az éjjeli fehér árnyékot, aki mellette volt, és aki oly hevesen szorította magához, mintha soha nem akarná elengedni. De karja, mintha eltévedt volna, mintha végtelen pusztaságban fáradtan vándorolna, nem találta sehol, és érezte, hogy a másik ágy is üres. Felült, ujjaival lesimította szétborzolt szőke haját, majd leeresztette a lábait. Lenn a földön pénzes zacskója hevert nyitva, üresen, mellette két-három pénzdarab csillogott. Egyébként mindent a rendes helyén talált, csak Katka ágya volt rendetlen, a párnán az ő nyomaival. Mosolygott, és hűvös ujjaival végigsimított forró homlokán, mintha nem értené egészen a tegnapi eseményeket. Leszállt az ágyról, felszedte a csillogó aprópénzt és a zacskót. A hideg ércdarabok mintha égették volna a bőrét, arra gondolt, hogy ezt nem kellett volna megtennie, mert szívesen neki adta volna minden pénzét, ha kéri, még azt is, amit a sárga nagy bankban őriz. Miért nem kért, miért kellett megszöknie, hisz ő nem bántotta, nem követett el ellene semmi rosszat. Aztán arra gondolt hirtelen, hogy még visszajön, biztos, hogy visszajön, hisz nem lehet csak úgy elmenni, szó nélkül. Katka ágyára borult, és megérezte az idegen testének a 100
