Gyurcsó István: Mélység és magasság

Szememben hordozlak

NYITOTT SZEKRÉNY ELŐTT Hosszú út előtt készülődsz, csomagolsz, elrakod rendben szükséges dolgaid: Mi hiányzik még? — tűnődsz, s arra gondolsz talán, hogy telnek nélkülem napjaid. Az emlékezés arany felhőiből egy-egy kis foszlány ül 'szempillád bokrán, ahogy ruhád az illatos szekrényből előkerül: tán jel van a derekán. Blúzod gombjai és a kötött kabát összebújnak már a bőrönd fenekén: tudják talán, hogy az emlékek gondját őrzik, mikor nem lehetek veled én. Utazz jól, siess, ne késd el vonatod, és iparkodj vissza — egyedül vagyok. 82