Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Második rész
volna bevonulniuk,, .azzal; hogy majd idekint kapják meg a kiképzést, de idekint akkor már a kutya sem törődött velük, s ők már hetek óta a saját szakállukra csellengtek a vonalak mögött. Bőgtek az éhségtől és a kimerültségtől, és mikor az első gép hányni kezdte a bombákat, teljesen megvadultak. Ordítva, üvöltözve rohangáltak, keresztülgázoltak mindenen és mindenkin, úgy kellett lefogni őket. És közben szakadatlan hullámokban dübörögtek felettünk a gépeik. Ennyi gépet egy csomóban az egész háború alatt nem láttam. A Ráták meg a Tito-buszok csak bombáztak, de az amerikaiak gépfegyvereztek is, és ez volt a legrosszabb. A légelhárításunk ,meg valahol -az anyjuk keservében hallgatott, ha ugyan volt még egyáltalán. A sváb utászok már a második hullám alatt bekapták, a községnek az a része, ahol ők tanyáztak, lángokban állt. A negyedik vagy az ötödik hullámmal érkeztek meg 'az amerikaialk. Akkor lőtték ki szegény Endreit is. Valahol a falu másik végén kapta el a riadó, csak akkor tudtuk meg, mikor az egyik szünetben véresen, sárosan odakúszott hozzáník a szakaszvezető. Fél könyökön vonszolta magát, a másik kezét az arcára tapasztotta, az ujjai közül csorgott a vér. — Kilőtték a hadnagyot! — kiáltotta már messziről, de a sebesülése miatt alig lehetett érteni a szavát. — A százados úr parancsára ideiglenesen átveszed a szakasz parancsnokságát. Később majd küld egy hadapródot. Nem is válaszoltam. Endreit kinyírták, a szakaszvezető megsebesült, mi az anyám kínját kezdjek egymagam a nyakamba szakadt embereimmel? Vártam a hadapródot. Mikor vége lett a légitámadásnak, be is futott, de nem volt sok köszönet benne. Köpcös, nyálas csecsekatona volt, afféle front mögötti fenegyerek, már a mozgásán is látni lehetett. Ráadásul még pöszögött is, ha beszélt, akárcsak régi kódexek vagy avítt imakönyvek kissé dohszagú lapjait forgatná az ember: „Éf menjetek fét idegen orfágokba az -hitetlen pogányok közé éf birdeffétek nekik iften dicsőfégét." — Te vagy a fakaf parancsnoka? — En. — Rendben, öffafedet a fakaft. Menetkéfültfég. Értem? 332