Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Második rész

nevű zsidót? Civilben műszerész volt — pillantott bele a papírlapba; Felfigyelt. Ismerte Kardos Sándor zsidót, aki civilben műszerész volt: két nappal a transzportok indulása előtt szöktették ki a szárimazásigazoláson levő karpaszomáinyos tizedessel az állami kórházból. Nyitott sebbel, becsempészett ruhában szökött ki a kórteremből, hálókocsin, katonai papírokkal szöktették fel Pestre: igen, Tivadar nagyon jól ismerte az esetet. — Nem hallottam róla — mondta hangosan —, nálunk szolgált? — Ide való zsidó volt — mordult ifel a Császár nyomatékosan —, és megszöktették a kórházból. Szóval te nem ismerted? — Nem, főhadnagy úr. — Jó Geiman Péter, cipész. Ismerted? Hogyne. Ez is közös ügy volt: ebben a karpaszományoson kívül dr. Geréb is részt vett, ő végezte el Gelminon azt a plasztikai .műtétet, amelynek a „légnyomás után három hónapra szabadságolt őrvezetőt" egy esetleges vetkőztetés (pofa rossz!] végzetes következményei ellen kellett megvédenie. — Geiman Péter — dünnyögte elgondolkozva. — Ha jól tudom, nemrégiben szerelt le. — Ez az — bólintott a Császár zordan —, leszerelt, de a téglagyárba nem vonult be. Nyoma veszett. Tudsz ró^a? — Mióta leszerelt, színét sem láttam. — Jó. Gerő István, volt főiskolás ... — A nevét sem hallottam soha — vágott közbe azonnal, és ez kivételesen igaz is volt. — Jő. Hoirn István, vízvezetékszerelő, azelőtt ügyvédjelölt. — Nem ismertem. — Ez is igaz volt. — Jó. Kelemen Terézia ... Tivadarral forogni kezdett a szoba. Terka! Terka, aki az ő revolverével tűnt el a lakásáról... A gyönyörű, madonnaarcú Terka, aki vizespohárból itta a rumot, és már csak átkozódni és káromkodni tudott... összeszedte magát, öszszehúzott szemmel, tűnődve nézett a Császárra: 309