Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Második rész
De három nap sem telt bele, és a Császár nagyon megszelídült. A zászlóaljtörzs tisztikarában gyors és észrevétlen változások történtek, s ezek egyenes következményei voltak azoknak a gyors és ruganyos változásoknak, amelyek a hadtestparancsnokság 'kebelében mentek végbe. Az irodák egyik napról a másikra megteltek ismeretlen, vadonatúj tisztekkel, akiknek a nyakán a rikítóan új, kanárisárga paroli elárulta, hogy az illetők nemrégiben még zupás törzsőrmesterek és altiszti állományban levő alhadnagyok voltak, akiket nem karpaszomány és tiszti iskola, hanem nyilvántartói tanfolyamok emeltek a „tisztek és ihasonállományúak" hasonállományúakhoz címzett csoportjába. Ezek a hasonállományúak azonban kivétel nélkül fiatalok, nagyon határozottak, nagyon öntudatosak és nagyon kipróbált nyilaskeresztesek voltak. Az idősebb tiszteket azzal a fölényes tisztelettel kezelték, ahogyan kiérdemesült bútordarabokat szokás, szolgálatukat hűvös pontossággal látták el, a legénységgel szemben ők képviselték a legkorrektebb Szolgálati Szabályzatot, munkaidejüket pedig a jelek szerint napi tizenhat és ennél több órában szabták meg ők maguk. A Császár közelében megszűnt a lázas tevékenységnek álcázott kedélyes semmittevés, a Császár rövid napokon belül azon vette észre magát, hogy a dolgok kezdenek észrevétlenül kicsúszni a kezéből, és ha délutánonként megdöbbenéssel arra eszmél, hogy nincs mit csinálnia, a melléje beoszitott kanárisárga parolis fiatalember halkan és udvariasan szólal meg az asztala mellől: — Csak tessék nyugodtan hazamenni, főhadnagy úr, én még maradok egy-két órát. A Császár hümmögve fordult ki az ajtón, és egyre kevesebb kedvét lelte a menetszázadok összeállításában. De eljött az az idő is — ez már hetekkel később történt, az utcákon ekkor már a ruhájukon sárga csillagot viselő nőket és férfiakat lehetett látni, de csak a nap meghatározott óráiban, később már csak meghatározott helyeken —, amikor a Császár sajnálkozó röffentéssel írt alá egy-egy munkaszolgálatra szólító behívót, természetesen Zs jelzésűt (Tivadar ezekben a napokban már régen önállósította magát, 242
